A családi étkezések jótékony hatásai a személyiség fejlődésére
Munkám során tapasztalom, hogy a gyermekek szerepjátékában sokkal ritkábban jelenik meg a hagyományos „főzőcskézés”, babakonyhai játék, a főzés, terítés, közös étkezés játéka, mint a korábbi években. A gyermekekkel beszélgetve egyre kevesebb kisgyermek beszél arról, hogy a család együtt étkezne. A babakonyhai játék során is, mint ételféleség pizza és hamburger jelenik meg leggyakrabban. RENDELÜNK! – mondják az „anyukák”. Tapasztaljuk, hogy az étkezési szokások nagy átalakuláson mennek keresztül, de a gyermekekkel töltött étkezések varázsát nem pótolhatja semmilyen kommunikációs eszköz.
A kütyük világában elveszik a családi étkezések öröme? Ez a kérdés fogalmazódott meg bennem. Vekerdy Tamás írásaiban többször előfordul ez a téma. Kifejti, hogy a közös étkezések kifejezetten jótékony hatással bírnak a gyermekek személyiségfejlődésére. Kiemelkedő jelentősége van a családdal eltöltött minőségi időnek.
A gyermekek szocializációjának egyik legfontosabb színtere a család, melyben a családtagok nagy hatást gyakorolnak egymásra. Kutatások szerint a közös étkezések egyfajta védőfaktort jelentenek, hiszen a közös étkezések a beszélgetés színterei. Hatékonyan befolyásolják a szociális fejlődést, és különösen kamaszkorban nagy jelentőséggel bírnak.
Kimutatták, hogy a közös étkezések hozzájárultak a gyerekek jobb iskolai teljesítményéhez, magabiztosságához, kommunikációs képességek fejlődéséhez, és az önállósodáshoz.
Vekerdy Tamás az alábbi jótékony hatásokra mutat rá a személyiség fejlődése szempontjából:
– Keretet adnak a családi életnek, hiszen az asztal mellett meg lehet osztani egymással a gondokat, az örömöket, s az összetartozás élményét erősíti.
– Mivel a családi étkezést a kötetlen és közvetlen beszélgetés jellemzi, ezért a gyermekek kommunikációs készségei fejlődnek.
– Az a gyermek, aki rendszeresen együtt eszik szüleivel védelmet, stabilitást, biztonságot kap.
– A közös étkezések következménye a kevésbé agresszív viselkedés, és a magasabb iskolai teljesítmény.
– Kevesebb a gyermekek körében a depresszív tünet, és magasabb az önértékelés.
– A családi étkezések védőfaktort képeznek a serdülőkorban kialakuló deviáns életforma ellen is.
– A rendszeres közös étkezések gyakoribb tejtermék és gyümölcsfogyasztással járnak együtt.
– Az együttes étkezések hatására a serdülők gyakrabban reggeliznek és vacsoráznak, fontosabbnak tartják táplálkozási szokásaik strukturálását. Akik serdülőkorban rendszeresen esznek családtagjaikkal, fiatal felnőttként is gyakran keresik mások társaságát, hogy megosszák velük az étkezés élményét.
– A közös étkezések lehetőséget adnak a közös főzésekre is , melynek élménye egy egész életre meghatározó.
Számos felmérés szerint a szülők és gyerekek egyaránt kedvezően értékelik, ha együtt eszik a család. Ennek pszichés, szociális és emocionális haszna van. Összetartó ereje az együtt töltött minőségi időnek, ezek jótékony hatásai az egész család egészét érintik. Ebben a szülői példamutatásnak nagy szerepe van! Legyünk példaadók gyermekeink számára!
