Áthidaló Alapító, Oktató
Kapcsolat

A mozgás fejlődése 18 hónapos korig

Miután gyermek születik a családba, fontos kérdéssé válik az, hogy milyen a baba mozgásfejlődése. Gyakran tapasztalják azt a szülők, hogy nem megfelelő, akár ellentmondásos információk állnak rendelkezésre ezzel a témával kapcsolatban. Ebben a cikkben Merényi Rózsa konduktor-tanító, gyógytornász, Pfaffenrot manuálterapeuta foglalja össze a szülők számára a legfontosabb tudnivalókat. 

Fontos kérdés rögtön az, hogy hogyan zajlott le a várandósság, a szülés, voltak-e olyan történések, amelyek ún. rizikó tényezőnek számíthatnak a gyermek további fejlődését illetően. Ilyen rizikótényezők lehetnek várandósság alatt a terhességi cukorbetegség, pajzsmirigy probléma, magas vérnyomás, fertőzés, gyógyszerszedés, a kismamát ért stressz, dohányzás, rendszeres alkohol, kábítószer használata. Születéssel kapcsolatos rizikótényezők lehetnek a koraszülöttség, a túlhordás, a rohamos, vagy ellenkezője, az elhúzódó szülés, alacsony születési súly, alacsony Apgar érték (7 alatti), magzatvíz elváltozás, köldökzsinór testre tekeredés, születést követő légzéstámogatás.

A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermek fejlődésében, képességeinek kibontakoztatásában. A mozgás segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját képezi a magasabb gondolkodási funkcióknak.

A mozgásfejlődés hátterében egyrészt egy bonyolult idegrendszeri szabályozás áll, másrészt, a mozgásfejlődés nem más, mint egy tapasztalati úton történő tanulási folyamat. (Az elérendő cél (pl. egy játék) érdekében addig próbálkozik, kísérletezik a baba, amíg megtalálja azt a megoldást, amivel a leghatékonyabban tudja ezt elérni, és ha sikerül erre rájönnie, utána örömmel gyakorolja azt rendszeresen.) A tapasztalatait felhasználva igyekszik az őt körülvevő világot minél mélyebben megismerni. Ezen kívül még meghatározhatja a mozgásfejlődést az öröklött jellemzők, pl. a szülők izomalkata, vagy a szülők, testvérek mozgásfejlődési mintája.) Befolyásoló tényező lehet a gyermek személyisége is. Van olyan gyermek, aki tűzön-vízen át, de „megszerzi” a kiszemelt játékot, és van olyan gyermek, aki „kompromisszum kész”, elindul egy játékért, de útközben inkább kiválaszt egy közelebbi játékot. Vannak babák, akik szeretnek sokáig egy nagy alátámasztási felületen mozogni, és szívesen forognak, kúsznak, és vannak babák, akiket motivál egy más perspektíva megismerése, szívesen próbálkoznak a négykézláb állással, a felüléssel, a felállással.

Amikor az élettani mozgásfejlődésről beszélünk, akkor érdemes ezeket a szempontokat is figyelembe venni, ugyanakkor fontos, hogy ezek a fejlődési lépcsőfokok a csecsemőkor meghatározott idejében, és megfelelő sorrendben történjenek meg. A szoptatás minősége is adhat információt a gyermek izomtónus állapotáról. Szoptatási nehézség, nem elég erős vaquum, korai elfáradás, súly stagnálás, vagy csökkenés is jelezhet pl. izomtónus eloszlási problémát. A hozzátáplálással kapcsolatos nehézségek is visszautalhatnak a korábban megfigyelt izomtónus problémákra (pl. rágási, nyelési problémák).

0-2 hónapos baba

Jellemzően az újszülött karjai és lábai hajlítva vannak, kezeit az arca közelében ökölben tartja. Fejét mindkét oldalra fordítja, de ebben a korban még lehet kedveltebb oldala. Hason fekve állát pillanatokra elemeli az ágyról, ölben fejét pár másodpercig meg tudja tartani. Látótere szűk, kb. a 20 cm-re lévő arcot látja. 6-8 hetes kor körül egyre kevésbé tartja a karjait, lábait hajlítva, hason fekve fejét, mellkasát rövid ideig felemeli. Az ökölbe szorított kezei lazulnak. A középre lógatott tárgyat követi a szemével oldalra, a kezébe adott csörgőt megtartja.

Figyelmeztető jelek lehetnek aszimmetriák a végtagokban, háton, vagy hason fekve a törzsén, ferde fejtartás, szoptatási nehézségek, az egyik mellben több tej termelődik, mint a másikban, jellemzően egy irányba fordítja a fejét, aszimmetrikus redők a combon, széteső, vagy nehezen nyitható combok, törzs gyakori feszítése hason, vagy karban, nem megfelelő fejemelés.

3 hónapos baba

Jellemzően ülésbe húzásnál fejét emeli, kezeit nézegeti, hason fekve fejét emeli, alkarjára támaszkodik, háton fekve törzse szimmetrikus, lábait, kezeit örömében, aktívan mozgatja, hadonászik velük, nyúl a játékok felé, de nem mindig tudja jól felmérni a távolságot, mellé, vagy mögé nyúl.

Figyelmeztető jelek lehetnek a még mindig ököltartás a kezekben, fejét egy irányba fordítja, nem emeli a fejét ülésbe húzásnál, vagy hason fekve, nem szeret hason lenni, sír, ha hasra tesszük.

4 hónapos baba

Jellemzően hason fekve könyökét kinyújtja, mellkasát kiemeli, tenyereire támaszkodik, lábaival játszik, hátáról az oldalára fordul mindkét irányba, tárgyakért nyúl, csörgővel játszik, nézegeti, követi a szemével.

Figyelmeztető jelek lehetnek hason fekve a nem teljesen nyitott tenyér, nem próbálkozik hátáról oldalra fordulni, hason fekve nincs meg az alkartámasz, jellemzően karjaival „repülőzik”, a baba szinte szétfolyik, mint a tészta, vagy ennek ellenkezője, túl feszes, nehéz pelenkázni, vagy öltöztetni.

5 hónapos baba

Jellemzően gyakorolja a hátról hasra fordulást, és/vagy a hasról hátra fordulást, tárgyakért már pontosan nyúl, és kézből szájba, szájból kézbe ad, már egy kézzel is nyúl értük.

Figyelmeztető jelek lehetnek a forgás megkésése, jellemzően preferált oldal a forgásnál, nem fogja meg a lábát, a tárgyakért nem nyúl.

6 hónapos baba

Jellemzően forog hasról hátra, hátról hasra, balról jobbra, jobbról balra, hason tengelye körül körbe fordul, képes métereket „bejárni”, közlekedni ezeknek a mozgásoknak a kombinációjával, háton fekve fejét képes megemelni, mindent megfog, és a szájába vesz.

Figyelmeztető jelek lehetnek sokat „repülőzik” hason, nem fordul magától mindkét irányba.

7 hónapos baba

Jellemzően próbálkozik azzal, hogy hason elrúgja magát, ha talpát megtámasztjuk, fokozatosan vált át a forgásról a kúszásra helyzetváltoztatáshoz, függőleges helyzetben a talaj felé közelítve felhúzza a lábait.

Figyelmeztető jelek lehetnek, ha nem fordul magától mindkét irányba, illetve ha háton fekve próbál közlekedni.

8-9 hónapos baba

Jellemzően váltott kar-láb (alternáló) mozgással kúszik, próbálkozik négykézlábra állni, ill. ebben a helyzetben előre-hátra hintázni, tárgyakat megfog, azokat egymáshoz, ill. asztalhoz ütögeti, kézzel próbál enni.

Figyelmeztető jelek lehetnek a kúszásnál az egyik oldali végtag használata, vagy ha mindkét kezével egyszerre húzza magát, nem próbál négykézlábra állni, vagy ha négykézláb helyzetben lábai szétcsúsznak.

9-12 hónapos baba

Jellemzően mászik, négykézláb helyzetből kiül oldalra, akár meg is tudja tartani az ülő pozíciót támaszkodás nélkül, ülés közben mindkét kezével játszik, feltérdel, akár kapaszkodva feláll, kapaszkodás nélkül egyedül rövid ideig áll, kapaszkodva oldalra lépeget, álló helyzetből ül le, és áll fel, a tárgyakat elkezdi dobálni, szeret pakolni, csippentő fogással fog meg apróbb tárgyakat.

Figyelmeztető jel lehet, ha még nem veszi fel az ülő pozíciót, nem mászik.

12-14 hónapos baba

Jellemzően megteszi első önálló lépéseit, fokozatosan hagyja el a kapaszkodva lépegetést, ill. a mászást, mint helyzetváltoztató mozgás, kezdetben széles alapon, teli talppal járnak, karjukkal próbálnak egyensúlyozni, majd lassan megjelenik a talp gördítése a sarok és az öregujj között.

Figyelmeztető jelek lehetnek, ha késik a felállás, ha felálláskor gyakran lábujjhegyen áll, ha nem jelenik meg a kapaszkodás nélküli állás.

14-18 hónapos baba

Jellemzően egyensúlya fejlődik, csökken a szélesalapon járás, egyre magabiztosabban lépeget, élvezettel lépeget önállóan, szívesen „szállít” tárgyakat, játékokat a lakás egyik pontjából a másikba.

Figyelmeztető jel lehet az önálló járás hiánya.

Egy család életében talán az egyik legcsodálatosabb időszak lehet ez az idő, a maga szépségeivel, nehézségeivel együtt. Támogatom a hozzám forduló szülőket abban, hogy bízzanak a szülői ösztöneikben, és merjenek kérdezni, tájékozódni. Ha aggódnak, bizonytalanok abban, hogy megfelelően fejlődik-e gyermekük, akkor forduljanak bizalommal a megfelelő szakemberek felé. Mert mi történhet? Vagy a megérzéseikre hallgatva időben kezdődik meg a gyermek fejlesztése, vagy kérdéseikre megerősítő választ kapnak arra vonatkozóan, hogy gyermekük a megfelelő ütemben fejlődik, és nincs szükség egyéb fejlesztésre azon kívül, ahogy egyébként is foglalkoznának, játszanának otthon gyermekükkel.

Merényi Rózsát a következő elérhetőségeken kereshetik a szülők:

Telefonszám 06706715515

Email cím merozsaofh@gmail.com

Kérdése van?

Szeretettel várjuk bármilyen felmerülő kérdését

az Áthidalóról, Oktatóinkról, valamint gyermeke sikeres jövőjével kapcsolatban

Írjon nekünk