A társszakmák együttműködése a gyermekek fejlődésének kulcsa
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy kollégáink széleskörű tudással rendelkezzenek, tudjanak együttműködni más szakemberekkel. Zárt körű szakmai napjainkon az Áthidaló oktatók neves szakemberektől tanulhatnak térítésmentesen, hiszen célunk egy olyan hálózat kiépítése, melyben országosan egységes ismeretekkel rendelkeznek partnereink. Így tudjuk biztosítani a legmegfelelőbb támogatást az iskola megkezdése előtt, bármely helyszínen is vesz részt egy gyermek az Áthidaló Programban.
Márciusi szakmai napunkon újabb tudással bővült csapatunk. Online vendégünk volt Unger Ágnes – Tomatis tréner.
A szakember bemutatta Alfred Tomatis fül-orr-gégész életét és munkásságát. Ági fia révén volt érintett az észlelési zavarok kiszűrése tekintetében. Tomatis a magzat fejlődésével kezdett foglalkozni és tapasztalatait a későbbiekben felhasználta a terápia megalkotásában. Ő volt az első orvos, aki azt állította, hogy a magzat hall az anyaméhben. Ezért eretneknek tartották. Később persze bebizonyosodott, hogy hipotézise igaz. Audiométerrel vizsgálta pácienseit, akik főként operaénekesből és repülőgép pilótából kerültek ki.
Mi Áthidaló oktatók gyakran találkozunk olyan gyerekkel, akinek kevésnek bizonyul a fejlesztés a foglalkozáson és további segítséget igényelnek, ami a mi kompetenciánkon túlmutat. Ilyen esetben jó, ha tudjuk, hova irányítsuk a családokat. Miben is lehet segítség a Tomatis tréning?
A hallástréning alapos megbeszéléssel indul, melynek egyik eleme a pedagógussal, szülővel való konzultáció. Ezek az információk nagy mértékben meghatározzák a terápia jellegét. Az anya hangját is felhasználva dolgozik a szakember. Speciális fejhallgatóval a fejükön kapják az ingereket a gyerekek, melyek több formában stimulálják az idegrendszert. A kezdetben passzív gyerekek később szívesen kooperálnak a terapeutával. A szülővel együtt végzett közös munka jó élmény a későbbiekben. Türelmesebben bírják a hétköznapok terheit, kiegyensúlyozottabbak gyerekeikkel. A tréning folyamatos változást idéz elő érzelmi síkon a résztvevőkben. Miután az anyával alakul ki az elsődleges érzelmi kötődés, nagyon hatékony, ha az anya megtapasztalja gyermeke fejlődését.
Unger Ágnes elmondta, hogy a tréning folyamán nem a szervi értelemben vett hallást, hanem a központi idegrendszert eddzük, tanítjuk.
A naponta alkalmazott tréning a hallás izomzatának tréningje, ezért fontos a rendszeresség. Csak szakember által ellenőrzött speciális fejhallgatóval végezhető a terápia. A teljes tréning több egymásra épülő blokkból áll, ezért a hossza egyéntől függő. A szakember külön kiemeli, hogy szervi problémákra nem ad segítséget a módszer és nem fejleszt hallást.
Segítséget nyújt a tréning a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia, hiperaktivitás, beszédfejlődés, nyelvi készségek fejlesztésében, down szindróma, autizmus, mutizmus, valamint az egyensúly és mozgásfejlődés területein.
Az összefoglalót írta Gavlik Ágnes fejlesztőpedagógus, Alapozó terapeuta.
A második előadást Palotainé Szilvia tartotta, aki gyógypedagógus-logopédusként dolgozik. A Mocorgóház képességfejlesztő központ vezetője, amelyet 2010-ben alapított Budán a II. kerületben. Szakismerete és tudásának széleskörű felhasználhatósága jól megmutatkozik, hiszen dolgozott a BHRG alapítványnál, a Komjádi uszodában TSMT-HRG terapeutaként, illetve szakszolgálatnál, mint fejlesztőpedagógus, iskolai fejlesztő, utazóhálózatban, mint utazó gyógypedagógus. Jelenleg a felnőtt ellátásban az SE neurológiai klinikán óraadó logopédus is. Gyakorló szakemberként komplexen szemléli a korai fejlesztést. Vallja, hogy a logopédia és a korai fejlesztés nagyon jól kombinálható mozgásterápiával. Nagyon fontosnak tartja, hogy a fejlesztésre érkező kisgyermekeket – kiemelten a korai életszakaszban- a fejlesztést megelőzően komplex TEAM lássa, amelyben a szakorvosok szerepe kiemelendő. Éppen ezért elengedhetetlen a szoros kapcsolattartás a szakemberek között (pl. komplex diagnosztikát végez a Bethesda Kids, a Korai Fejlesztő Központ, …. és a különböző, területileg illetékes Szakértői Bizottságok, ahol a gyermekek – szükség esetén már a korai életszakaszban- diagnózist is kaphatnak. Fontos az orvosi háttér (pl. gyermekorvos, neurológiai, audiológiai, pszichiátriai szempontból történő kivizsgálás), illetve különböző kórképek esetén a neuropszichológus szakvéleménye is. Mindezen szakemberekkel együttműködve, a korai gyógypedagógiai diagnosztikai eszköztár segítségével, valamint az egyes játékban végzett megfigyelések során közelebb kerülhetünk a problémahelyzet megoldásához.
Korai fejlesztésről 0-3éves korig beszélünk, de bizonyos SNI esetekben 5-6 éves gyermekeket is ellátnak. A cél csökkenteni a lemaradást, segítséget nyújtani, hogy könnyebben beilleszkedhessenek a gyermekek a családba vagy közösségekbe. Ma Magyarországon egy tágabb fogalom, a korai intervenció van érvényben, ami azt jelenti, hogy a gyermekfejlesztés része a család, a szűkebb és tágabb környezet támogatása is. Egyfajta komplex tanácsadás, terápiás ellátás, amelyben több szakember vesz részt. Az SNI kódot 18 hónapos korig a neurológus is kiadhatja, illetve amennyiben nincs szükség rá, de lemaradást látnak a TEAM szakemberei, akkor prevenciós jelleggel is történhet fejlesztés.
Mikor van szükség korai fejlesztésre? Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyermek egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől: mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, a hallás- és látásfejlődés, a beszéd és nyelvi fejlődés, a szociális és érzelmi fejlődés. Minél korábban, minél előbb kell meglátni a problémát, pontos diagnosztikát felállítani, terápiában részesíteni a gyermeket, hiszen ha nem kapja meg minél hamarabb a terápiát, akkor sok minden ráépülhet az elmaradásra.
Tehát fontos a korai szűrés! Fontos a team munka!
Hol kaphat ellátást a gyermek?
Az állami rendszerben:
A pedagógiai szakszolgálatok működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása alapján a szakfeladat a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés körébe került át.
Magánellátó rendszerben, ahol a korai fejlesztésben dolgozhat konduktor, szakgyógytornász, gyógypedagógus és egyéb társszakmák (szenzomotoros mozgásterápiás végzettségű szakemberek, pl. TSMT terapeuta).
Az összefoglalót írta Szabóné Juhász Ildikó fejlesztőpedagógus, komplex mozgásterápiás fejlesztő.
Szakmai napunk harmadik előadója Dömötör Dóra optometrista, gyógypedagógus volt, aki a Vision Therapy-t ismertette velünk a tanulási nehézségek tükrében.
A Vision Therapy egy fejlesztő módszer, mely segíti a látórendszer hatékony működését. A funkcionális látás vizsgálat több részterületet világít át, mint az általános szemészeti protokoll, így több adatból tud dolgozni. A terápia az idegrendszerrel foglalkozik, nem csak a szemgolyóval! Nem szünteti meg a rövid vagy távollátást!
A negatív szemészeti lelet, nem egyenlő a jó látással. A látás egy komplex folyamat. A látás például elindítja, megalapozza a figyelmet. A legdominánsabb érzékszervünk. A vizuális figyelemhez nélkülözhetetlen.
A vizuális rendszer mindennel összefügg. A viselkedést meghatározó területek a mozgás, beszéd, beszéd észlelés, személyiség, szociális tényezők. Egyike sem nélkülözi a vizuális információkat vagy a vizuális irányítást. (Arnold Gesell, M. D.) Az olvasási nehézséggel, diszlexiával küzdő gyermekek 75%-nál érintett a vizuális rendszer. A gyermekek 25%-nál találtak olyan mértékű vizuális problémát, melynek már van negatív hatása a tanulási képességekre.
Artur Marten Skeffington (1890-1976) amerikai optometrista, a funkcionális optometria- behavior optometry- egyik megalkotója. Skeffington 4 kör modellje szerint a látás a következő 4 terület eredménye:
-vesztibuláris rendszer: hol vagyok? Az észlelés kiinduló pontja.
-konvergencia: a ránézés képessége
-akkomodáció: élesség képessége/fókuszálás
-hallás-beszéd: hallás, beszédészlelés, beszéd
A látó rendszer sok részből áll, így többféle vizuális probléma is állhat a tanulási nehézség mögött.
A látás tanulási folyamat eredménye. A Vision Terápiával ezt a tanulást tudják segíteni, javítani. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem a csökkent látást gyógyítja, javítja!
Akinek fénytörési hiba miatt van szemüvege és továbbra is tapasztalja a problémákat, az azt jelenti, hogy a szemüveg nem hozott számára teljes megoldást így javasolt egy komplex kivizsgálás a VT-vel.
A vizsgálat rámutat a látás és a tanulási zavarok közötti bonyolult összefüggésekre.
Ebből fakadóan konkrétan láthatóvá válik, hogy egyes gyengén működő területek a látórendszeren belül hogyan okozhatnak észrevehető, mérhető problémákat, tüneteket a tanulás során.
A tüneteket észreveheti otthon a szülő, és a pedagógus az iskolában vagy már óvodás korban is vannak rámutató jelek.
Ha nem jól működik a vizuális rendszer, a következő problémákra érdemes odafigyelnünk:
- nem szeret írni/olvasni
- túl közel hajol a könyvhöz/füzethez
- tiltakozás a tanulás miatt
- gyenge motiváció
- nem követi az órát
- sírás a tanulás miatt
- fejfájás
- gyenge szövegértés
- teljes kimerültség
- rosszaság/mindig van oka!
A gyerek nem szeret rossz eszközzel dolgozni. Adott esetben lehet a vizuális rendszer a rossz eszköz. Így nem lesz örömteli és pontos a tanulás. A VT egy oki terápia. A kapott teszteredmények alapján összeállítja azt a gyakorlatsort, amivel ezeket a részterületeket fejleszteni lehet. A tréninget otthon lehet végezni, ami nem több egy alkalommal, mint 15-20 perc. A terápia hossza általában 6-8 hónap, folyamatos kontroll vizsgálatokkal. A VT hatására a tanulási nehézségek csökkenek, a diszes tünetek meg is szűnhetnek! Célja, hogy egyensúlyba hozza a látás részképességeit, összekötve a tanuláshoz szükséges más részképességekkel.
Dömötör Dóra elmondta, hogy számára is nagyon fontos a különböző szakterületekkel az együttműködés, hiszen a fejlesztések során amennyiben szükséges, a társterápiák egymást kiegészítve lehetnek a legeredményesebbek.
Az összefoglalót írta Veisz Viktória prevenciós mozgásfejlesztő pedagógus, TSMT terapeuta.
Negyedik előadónk Fenyősi Fanni az organikus éretlenség és a TSMT-HRG terápiák kapcsolatáról beszélt.
Dr. Lakatos Katalin, a BHRG modell megalkotója maga is nagyon szeretett sportolni. Szerette volna, ha azok a gyerekek is megtapasztalhatnák a mozgás örömét, akik mozgásukban korlátozottak, vagy nehézségeik vannak. Olyan víziterápiát fejlesztett ki a számukra, ami azon kívül, hogy örömet adott a gyerekeknek, fejlesztő hatással is bírt. Megalkotta a BHRG modellt, amely az éretlen idegrendszerű gyerekeken tud segíteni. A modell első eleme a HRG, a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, amely 1984-ben lett levédve. A vízi gyakorlatok kombinációjából alakult ki a szárazföldi terápia, a Tervezett Szenzomotoros Tréning. Ennek az egyéni, otthon végezhető típusa a TSMT I, és a csoportos pedig a TSMT II terápia.
A BHRG modell célcsoportja az organikusan éretlen vagy eltérő idegrendszeri érettségű gyermekek. De mit is jelent az, hogy éretlen? Mikor mondjuk egy gyermekre, hogy éretlen? Alapvetően egy gyermekre úgy tekintünk, aki folyamatosan fejlődik. Köztudott, hogy a gyermekek nem egyformán fejlődnek, egyéni érési különbségek megfigyelhetők. Ezért jogosan felmerül kérdés a szülőkben, hogy mikor szükséges a fejlesztés a gyermeknek? Meddig elég csupán hagyni, hogy a gyermek érjen a saját tempójában? Mikor szükséges segítséget kérni?
Az idegrendszer érési folyamatai az emberekben kódolva vannak és minden gyermek végig megy az ontogenetikus fejlődés lépcsőfokain. Ezeket egyénileg meghatározza a genetika, illetve azok a környezeti sajátosságok (pedagógiai, pszichológiai…), amelyek kifejtik hatásait az agy és a személyiség fejlődésére. Ha például egy kisgyermek úgy nő fel, hogy folyamatosan dicsérik és elismerik a tevékenységét, annál sokkal előbb elindul a kognitív fejlődés is, mint az olyan kisgyereknél, aki az élete első éveiben azt tapasztalja meg, hogy senkit sem érdekel és észre sem veszik az ő tevékenységeit.
Egy gyermek organikusan éretlen akkor, ha nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű azoknak az idegrendszeri kapcsolatoknak a rendszere, illetve bizonyos elvárt képességek, készségek nem jelennek meg, amelyek az adott életkorban elvárhatók lennének.
Ennek értelmében akár egy három hónapos csecsemőről is elmondható, hogy organikusan éretlen. Ha egy tünet fiatal életkorban megjelenik és a gyermek nem kap időben fejlesztést, akkor az a tünet más egyéb területen is negatívan befolyásolhatja a fejlődést. Például, ha egy csecsemő rövid ideig képes szemkontaktust tartani és vizuális figyelme gyenge, akkor előfordulhat, hogy azokat a tükörneuronokat sem fogja tudni aktiválni, amelyek a szociális mosoly megindulásához szükségesek. De negatívan hathat többek között a kognitív funkciók fejlődésére, vagy a szem-kéz koordináció kialakulására.
Mindenkinek vannak átlag feletti és átlag alatti képességei. A hangsúly azon van, hogy az egyes területen jelentkező eltérések mennyire rontják le a többi területen alapvetően jó teljesítményét a gyermeknek. A cél az, hogy a gyermek egy boldog, teljes életet élő felnőtté váljon, ezért segítünk azokat a területeket „feljavítani”, amelyek már nem lesznek negatív hatással a többi területre.
Az összefoglalót írta Béda Kata TSMT és Alapozó terapeuta.