Az érzelmileg érett kisiskolás

Az iskolaérettség kapcsán olyan fogalmak jutnak először eszünkbe, mint a tartós figyelem, megfelelő memória, számlálási készség, kitartás, kudarctűrés képességének megléte és még sorolhatnánk. Ezenkívül azonban nagyon fontos, hogy gyermekünk ne csak testileg, értelmi képességeiben, hanem érzelmileg is érett legyen az iskolára.

Néhány jel, mely arra utal, hogy a gyermek érzelmileg is felkészült a tanévkezdésre:

• Az érzelmileg érett nagycsoportos óvodás, aki szeptembertől kisiskolássá válik kíváncsi, lelkesedik az új információkért, tapasztalatokért.
• Jó alkalmazkodó képessége van, nem riad meg az új feladatoktól sem.
• A játékba integrált tanulás és móka helyét felváltja a nagybetűs tanulás, az iskolában a teljesítmény kerül a középpontba. Ehhez elengedhetetlen, hogy gyermekünk megtanulja és hozzászokjon a szorosabb napirendhez, más szabályokhoz, szokásokhoz. Kiemeltté válik az önszabályozás képessége.
• Képes-e késleltetni, tud-e várni? Indulatait tudja-e szabályozni?
• Érzelmi érettségre utaló jel, ha nem csak saját, de mások érzelmeit is képes felismerni. Az empátia megléte kiemelt fontosságú, és nem csak az iskolai életben.  Fontos, hogy mások érzelmeire is tudjon reagálni.
• Fontos, hogy érezze és tudja, hibázni lehet és szabad: a kitartó munka meghozza gyümölcsét!
• Különösen jó indítás, ha a gyermek már fantáziál és vágyaik az iskolára.
• A kooperáció nem csak az óvodában, hanem az iskolában is előtérbe helyezendő. A másokkal való együttműködés elengedhetetlen az iskolai beváláshoz.
• Legyen elegendő motivációja, lelkesítsék az új feladatok.
• A másik jelentős szempont az önállóság. Egy átlag iskolai létszám van, hogy magasabb egy óvodai csoport létszámánál. Az a kisgyermek, aki már kellően önálló, egyedül végez bizonyos tevékenységeket: cipőkötés, mosdózás, étkezés stb. Ezek a tevékenységek háttérbe szorulnak majd az iskolában, hiszen ennél jóval nehezebb és összetettebb tevékenységekre kell majd koncentrálniuk. Támogassuk őket! Kérjük meg, segítsenek a ház körüli munkákban, kiemelten olyanokban segédkezzenek, amelyeket önállóan is el tudnak végezni. A gyermek minél több sikerélményhez jut, annál hamarabb válik önállóvá. A tanulás, az önálló „munka” iránti elköteleződés egyenes út ahhoz, hogy a házi feladat és a dolgozatra való készülés se váljon rémálommá.
• Tudja elmondani azt, milyen feladatok, tevékenységek mennek jól neki. Reálisan értékelje önmagát. Ez nagyon nehéz feladat, hiszen mi, felnőttek is folyamatosan gyakoroljuk.