Hogyan függ össze a táplálkozás és az agy működése? – 1. rész

Az agy és a bél működésének összefüggéseit már az ókor nagy tudósai is látták. A bélrendszerben felborult egyensúly az kihat a szervezet egészére és károsíthatja azt. Az elmúlt évek kutatásai arra a felfedezésre jutottak, hogy a bélrendszerünk egészségi állapota erősen befolyásolhatja pszichés hogylétünket és sok idegrendszeri betegség hátterében is egy gyulladt, rosszul funkcionáló bélrendszer működése állhat. Az agyunk hibátlan működése minden esetben egy egészséges bélrendszert feltételez és vár el.

Az új nemzedékből elsőként az orosz orvos-biológus Ilja Menyicskó vélt felfedezni összefüggést e két nagy rendszerünk között. Azt vette észre, hogy a balkáni népek sok joghurtfogyasztása és jó egészségi állapota mögött szoros összefüggések húzódnak. A 20. század elején a német Alfred Nissle doktor fejlesztett ki olyan-elsősorban Escherichia törzsből-gyógyszert, amit a mai napig használunk.

Élet-halál kérdése, hogy mit eszünk. Az vagy, amit megeszel.

Scott Jurek

Ezen kutatások után egy angol tudós H.J. Norman már tágabb és részletesebb összefüggésekre is bukkant. 1909-ben publikálta a tejsavbaktériumok jótékony hatását a depressziós betegségek kezelésénél.

Minél magasabb rendű egy élőlény, annál összetettebb, bonyolultabb és energia igényesebb az a folyamat, míg a bevitt táplálékból megfelelő „fűtőanyagot” tud előállítani magának. Sőt az energia előállításban is annál több baktériumra van szüksége.

A mi bélrendszerünkben mintegy 100 billió baktérium él és dolgozik a nap 24 órájában.

A testünkben élő baktériumokat aerob (anyagcseréjük oxigént igényel) és anaerob (anyagcseréjük nem igényel oxigént)  csoportra szokás bontani.

A leginkább kutatott a Lactobacillus acidophylus tejsavat, ecetsavat és különböző kórokozók elleni anyagokat termel, és a bifidobaktériumokkal karöltve megoldást nyújtanak a Klebsiella, Clostridium és Candida albicans gombafajjal szemben.

Azonban ahhoz, hogy megértsük ezen baktériumok hatását szervezetünkre, de még inkább a központi idegrendszerünkre, ahhoz meg kell vizsgálnunk az egészséges bélflóránk működését.

Ezek a kis „lakók” szabályozzák a bélfal átjárhatóságát, a tápanyagok felszívódását, átalakítását, az immunválaszokat.

Az egészséges bélflóra óriási szerepet játszik a laktóz-intolerancia tüneteinek csökkentésében, a krónikus hasmenés megszüntetésében. Elengedhetetlen a fitoösztrogének megfelelő átalakulásában, és ez által a problémamentes klimax megélésében. Részt vesznek egyes vitaminok- K-vitamin, biotin-előállításában.

Sőt, legújabb kutatások rámutatnak arra is, hogy az elhízás kezelésében is jelentős szerepük van.

Az agy-bél tengely a bélfalban lévő 500 millió idegsejttel, immunsejtekkel, mediátor anyagokkal vagy pl. a hisztaminnal kommunikál és szervezi meg ezt a csodálatos rendszert. Azonban, ha ebben a kényes egyensúlyban valami felbomlik abból komoly betegségek, szindrómák, testi tünetek alakulhatnak ki.

A későbbi írásokban szeretnék kitérni, milyen módon befolyásolhatja gyermekünket egy rosszul működő bélrendszer és szeretnék majd arról is írni, hogy tudunk ezen segíteni.

Forrás: TermészetGyógyász magazin