Áthidaló Oktató
Kapcsolat

Hogyan függ össze a táplálkozás és az agy működése? – 2. rész

A agy-bél tengelyről szóló első cikk folytatásában szeretném áttekinteni, milyen problémákhoz, betegségekhez vezethet a felborult egyensúlyú, mindig gyulladásban lévő bélrendszer.

Az első cikket átgondolva könnyű leszögezni, hogy a szervezet egészére, de legfőképp a központi idegrendszer működésére van nagy hatással az, hogy mit eszünk, és a mit eszünk alatt nemcsak az étel fajtákat, hanem az étel minőségét is értem.

Hihetetlen sok nemzetközi kutatócsoport foglakozik intenzíven a bélflórával és annak „titkaival”, kiemelten a pszichiátriai és pszichológiai betegségekkel való kapcsolatra.

„A félelem a belekben kezdődik, nem az agyban”- mondja ma már sok kutató, akik belátták, hogy igen is kulcskérdés mindennapjainkban az, hogy mit is eszünk.

Számos egérkísérlet bizonyítja, hogy a azoknál az egereknél, amelyeket probiotikumokkal kezeltek, lényegesen ellenállóbbak voltak a betegségekkel szemben és megnőtt a félelem- és fájdalomtűrő képességük. A kutatók arra következtettek ebből, hogy a bélbaktériumok egy fontos idegátviteli anyagnak, a gamma-aminovajsavnak (GABA)a képződését befolyásolja.

Kezdj el úgy táplálkozni, mintha az életed múlna rajta, mert pontosan ez a helyzet: az életed múlik rajta!

Laurie Coots

A bél-agy tengely kommunikációs útjait egyrészről a bélfalban lévő mintegy 500 millió idegsejt, valamint az immunsejtek és a mediátor anyagok vagy a hisztamin biztosítja.

Itt ejtenék még néhány szót a hisztaminról, amelyről igencsak sokat hallhatunk az utóbbi időben innen-onnan.

Ezt az anyagot a szervezetünk gyulladásmediátoraként és idegátvivőként is igényli. A testünknek szükséges mennyiség egy részét szervezetünk magának megtermeli, másik részét pedig a táplálékunkkal felvett aminosavból, a hisztidinből lebontás útján állítja elő. Amennyiben ez az anyagcsere-folyamat a bélflóra egészségtelen állapota miatt nem megy végbe, a vérben kórosan megemelkedik a hisztaminszint. Ez hosszú távon több pszichiátriai-ideggyógyászati kórképben játszik szerepet.

Mivel testünk és annak működése csodálatos, természetesen van szervezetünknek egy hisztamin lebontó enzimje, amelynek feladata a fölösleges hisztamin lebontása lenne, de ennek kapacitása egy elégtelenül működő bélflóra esetén elégtelen.

Szervezetünkben a hisztamin túltengés gyengíti az éberséget, reakciókészséget, negatívan befolyásolja az alvásritmust, tanulást, koncentrációt, gondolkodást, figyelmet, de egy sor egyéb, a központi idegrendszerrel összefüggő kórképet eredményezhet. Ide tartozik pl. a kóros fáradság, fejfájások, migrének, félelmek, állandó belső feszültség, kényszeres viselkedésiformák.

Azt hiszem, ezeket a tényeket átgondolva elmondhatjuk, hogy nem mindegy, hogy mit eszünk és etetünk meg gyermekeinkkel!

Következő írásomban néhány, általam kipróbált és használt gyakorlati példát szeretnék adni arra, hogy tudjuk javítani és jobbá tenni mindennapjainkat és gyermekeink mindennapjait a magunkhoz vett táplálék segítségével.

Kérdése van?

Szeretettel várjuk bármilyen felmerülő kérdését

az Áthidalóról, Oktatóinkról, valamint gyermeke sikeres jövőjével kapcsolatban

Írjon nekünk