Játékos agyintegráció – egy módszer, ami csupa játék és móka

A Játékos agyintegráció megalkotója Facskó Ágnes tanító, Kineziológus Tanácsadó, Alternatív Képességfejlesztő Tanácsadó®, Brain Gym® Instructor, Mozgásterápiás fejlesztő, a Képességfejlesztő Intézet munkatársa. Munkája során arra törekszik, hogy a fejlesztés minél élvezetesebb legyen a gyermekek számára. Az alábbiakban saját módszerével kapcsolatban válaszolt nekünk néhány kérdésre.

Petra: Mesélj egy kicsit arról, mi inspirált, hogy megalkosd a Játékos agyintegráció módszert!

Ági: Több dolog inspirált.

6 évig dolgoztam bölcsődében, így volt rálátásom arra, hogy mivel és hogyan játszanak a kicsik. Ezeknek a gyerekeknek a szüleitől gyakran kaptam kérdésként, hogy otthon hogyan tudnák segíteni gyermekük fejlődését. Ilyenkor igyekeztem mindig személyreszabott ajánlásokat tenni. A játékon keresztül tanulnak meg startégiákat, fejlődik a gondolkodásuk, kézügyességük és számos más képességük.

Amikor megismerkedtem az Eucational-Kinesiology (Pedagógiai Kineziológia) Brain Gym 101® alaptanfolyamával, akkor rálátást kaptam egy más szemszögből az agyműködésre. Ebben a rendszerben az agy három dimenziójának az összehangolása a cél a balanszok segítségéval. Tulajdonképp minden tevékenységünk közben jó lenne, ha integráltan tudnánk használni a két agyféltekénket. Azóta több könyvet olvastam az agyműködésről, illetve haladó kineziológiai tanfolyamokon is részt veszek és ezeknek a tudásoknak az esszenciáját igyekeztem mind beépíteni a módszerbe.

Mozgásfejlesztőként is tevékenykedem és tudom, hogy a mozgáson keresztül tudunk hatni az idegrendszerre. Tehát evidens, hogy a mozgásnak játékosnak kell lennie, a játék pedig mozgással kísért tevékenység, ráadásul közben olyan hormonok termelődnek, aminek a hatására jól érezzük magunkat.

Az iskolai munkám kezdetén sokszor tapasztaltam, és másoktól is hallottam, hogy “a mai gyerekek nem tudnak játszani”. Persze ez nem mindenkire igaz, de voltak, akik unatkoztak, vagy nehezen ment a kapcsolatépítés, együttműködés a másik gyermekkel. Hát meg kellett mutatni hogyan csinálják. Ha nincs minta, nincs stratégia, akkor hogy várjuk el egy gyermektől, hogy feltalálja vagy lekösse magát?

Mindenhez van jogom, hát játszom. Föntről gyereknek, lentről embernek látszom.

Ratkó József

Petra: Miben segít ez a módszer a gyerekeknek? Hogyan kell elképzelni egy Játékos agyintegráció foglalkozást?

Ági: Véleményem szerint bármilyen játéktevékenységnek nagyon sokrétű fejlesztő hatása lehet. A játék megválasztásánál érdemes figyelembe venni az életkort, a fejlettségi szintet, a fejleszteni kívánt képességet és más tényezőket is például, hogy kétszemélyes játékra vagy csoportos játékra van szükség.

Eredetileg 6 alkalmas foglalkozásokat tartottam kiscsoportban (max 6 fő) alsós gyerekeknek. Mindig Brain Gym® gyakorlatokkal hangolódtunk, majd a különböző játékokat játszottunk párban, csoportban, vagy forgószínpad szerűen egyénileg. Végül néhány jógagyakorlattal, esetleg hangtál megszólaltatásával és a légzés összehangolásával zártam a foglalkozást. Ezek 50 perces alkalmak voltak, de mindig tovább tartott, mert nehezen szakadtak ki a kellemes légkörből, jól érezték magukat, a szülőknek pedig várniuk kellett gyermekeikre. Később  igény volt az óvódás és a nagyobb életkorú gyerekek foglalkoztatására is. Mivel akkoriban egyszerre dolgoztam egy iskolában és főiskolára is jártam, így a kisebbek és a nagyobbak foglalkoztatása nem valósult meg, helyette kidolgoztam a Játékos Agyintegráció szülőknek elnevezésű programot, amelyben a legfőbb elméleti megközelítést adom át a szülőknek, illetve rengeteg játékot, játékötletet, és talán ami a legfontosabb, az a szemléletmód, amellyel megváltozik a játékhoz való hozzáállásuk és tudatosan képesek lesznek a játék megválasztására.

Petra: Milyen korosztály számára ajánlott? Mely életkorban a leghatékonyabb?

Ági: A játék minden életkorban hasznos és fontos. Minden életkorban lehet valamilyen képességet fejleszteni. A felnőtteknek szóló workshopon a szülők is feloldódnak, újra megélik gyermeki énjüket, élvezettel játszanak.

Petra: Hány alkalmas egy foglalkozás sorozat? Mennyi ideig kell végezni a gyakorlatokat ahhoz, hogy érezhető eredménye legyen?

Ági: A foglalkozások rugalmasan alakíthatóak. Jelenlegi terveim szerint nem fix alkalmakat fogok meghirdetni, hanem folyamatos, azaz heti foglalkozásokra szeretném invitálni a gyerekeket. De ha egy lelkes szülő például egy szülinapi parti játékos részét tudatosan tervezi meg, maradandó élményt tud nyújtani, ahol mindenki megtalálhatja azt, ami számára örömforrás.

A Brain Gym® gyakorlatok végzése mindennap ajánlott, hiszen az idegi kapcsolatok így tudnak megerősödni.

Petra: Milyen eszközöket használtok az órákon?

Ági: Azzal dolgozom, amim van. Ha nincs valami, legyártom. Persze nem vagyok játékfejlesztő, nem erről van szó. Szeretek újrahasznosítani és kreatívkodni. Vannak bolti vásárolt játékaim is, gyűjtöm a retró játékokat, de szívesen felhasználom, azt ami egy otthonban megtalálható. Például legutoljára egy színlátást fejlesztő játékot készítettem a megmaradt színminta papírok és facsipeszek segítségével. Van egy nagy mágneses whitebord tábla a fejlesztő ponton, arra lehet írni, képeket feltenni, vetíteni. Sokféle kártyát használok, babzsákokat, szemmaszkot, mindenfélét, aminek hangja van, különböző textileket, tárgyakat, trambulin, ugrálókötél, labdák, papírok. stb.

Petra: Az iskolakezdés előtt álló gyerekek tanulási képességeit hogyan lehet fejleszteni ezáltal?

Ági: Az iskolaértettségnek komoly kritériumai vannak, biológiailag, fizikailag, pszichésen egyaránt. A játékokon keresztül lehet támogatni a kézügyességet, a formafelismerést, az emlékezetet, a gondolkodási képességet, a beszédképességet, a mozgáskészséget, az izomzat fejlődését, az érzékszervek működését, az együttműködési képességet és még hosszasan sorolhatnám. A hogyan az attól függ mi a cél. Például, ha egy gyermeknek a szókincsét vagy a beszédképességének fejlődését szeretném támogatni, akkor először megnézem, hol tart, milyen szavakat használ, hogyan működik egy-egy helyzetben, artikuláltan beszél-e, szavakban, tőmondatokban vagy egész mondatokban fejezi ki magát. Ennek megfelelően válogatok össze játékokat: story kocka, mesekártyák, mesehallgatás, meseszövés, rendezd sorba a képeket és mesélj róla, életkortól függően szógyűjtések képek segítségével, artikulációs játékok, szerepjátékok, stb. A Játékos agyintegráció képzésen a kollégáknak is ezeket az ötleteket adom át, amit később akár saját foglalkozásaikba beépítve tudnak használni.