Nem csak a gyerekek tanulnak online!

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy kollégáink széleskörű tudással rendelkezzenek, tudjanak együttműködni más szakemberekkel. Ennek érdekében virtuális szakmai napon bővítettük tudásunkat.

Szakmai napunk első előadójaként Vidovszky Sára gyógytornászt üdvözölhettük sorainkban. Sára 2009 óta dolgozik gyógytornászként a Bethesda Gyermekkórházban, mellette pedig több szakmai továbbképzéssel is rendelkezik, többek között Kinesio tape kezelés, McKenzie torna, Schroth terápa.

A tavaszi karanténidőszakban életre hívott egy youtube csatornát a Tornázz a plüssöddel programot, melyben rengeteg gyermek vett részt, ezúton is gratulálunk neki érte, na meg persze a lelkes gyermekseregnek.

Mi Áthidalós oktatók is rendkívül sokfélék vagyunk és sok képzettséggel rendelkezünk, de nagyon fontosnak tartom, hogy mindig csapatban dolgozzunk. Meg kell találnunk azokat a szakembereket, akik ki tudják egészíteni a mi munkánkat, mert mindenhez nem érthet egy ember, tudnunk kell hova irányítsuk a családokat, ha a mi kompetenciánkon túlmutat egy probléma. Mit is tud nekünk segíteni ebben egy gyógytornász? Nagyon sok kérdés felmerült mindannyiunkban, ezekre próbált nekünk válaszokat adni Sára.

Nagycsoportos óvodás gyermekek anatómiájáról érdemes tudnunk, hogy:

• a talpboltozat nagyjából ekkorra alakul ki
• a normális járásminta fokozatosan finomodik
• a csigolyaívek és csigolyatest 3-8 éves korban csontosodik össze
• a medence csontok még nem csontosodtak össze
• a csontok még rugalmasak

Ebben az életkorban leggyakrabban a következő eltérésekkel találkozhatunk:

• tartáshibák
• gerincferdülés
• lúdtalp
• harántsüllyedés
• boka problémák
• izomtónus zavarok

Amint látszik a felsorolásból is a gerinc és a láb problémák a leggyakoribbak ebben a korosztályban. A mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy ezek a gondok tovább fokozódjanak. A mindennapos mozgás jelentősége felbecsülhetetlen, nem győzzük hangsúlyozni, hogy naponta legyenek kint a gyerkőcök a szabad levegőn, szaladgáljanak, bringázzanak, rollerezzenek, labdázzanak, mászókázzanak, rohanjanak, kiabáljanak. Ezek hozzájárulnak az egészségesebb gyermekkorhoz, és persze jobban kifáradt porontyokhoz is, akik ezáltal jobban fognak aludni, és jobb lesz az étvágyuk is.

Mi az, ami nekünk, nem gyógytornászoknak feltűnhet?

• asszimetriák
• talpboltozatok ellapultak
• boka kifelé vagy befelé dől
• tartás hibák
• izomtónus zavarok
• vállak nem egyvonalban vannak
• lapocka aszimmetria
• medence nem a vállöv alatt, hanem eltolódva valamelyik oldalra medence egyik oldal felé billen
• derék tájon aszimmetrikus bőrredő
• törzs-kar háromszög asszimetria
• előrehajláskor bordapúp látható
• cipő talpainak kopása árulkódó lehet
• a gyermek esetleg fáradtságra fájdalomra panaszkodik

Nyilván nem kompetenciánk elvégezni egy komoly mozgás és tartásvizsgálatot, nem is ez a cél, és nem is elvárás, de ezeket az eltéréseket könnyedén felfedezhetjük magunk is, akár saját gyermekeinken, akár a csoportunkba járókon.

Ha ezek közül bármelyiket észleltük érdemes megkeresni egy gyógytornászt és kikérni a véleményét.

Az összefoglalót írta Lászlóné Orsi gyógypedagógus-szomatopedagógus.

Nincs hatalmasabb erő, mint a tudás: a tudással felfegyverzett ember – legyőzhetetlen.

Makszim Gorkij

Második előadónk Fodor Tímea Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának tanára, gyakorlatvezető logopédusa hasznos tanácsokkal látott el minket az iskolakezdéssel, illetve annak felmentésével kapcsolatban.

A köznevelési törvény tavaly nyáron megszavazott egyik szigorítása, hogy az eddigi rugalmas iskolakezdést felváltja a hatéves korban kötelező iskolakezdés. Aki adott év augusztus 31-én betölti a hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie. A szülők ez alól továbbra is kérhetnek felmentést, azonban ennek menete is változott. 

Az elbírálásra az Oktatási Hivatalt (OH) jelölte ki az az Emberi Erőforrások Minisztériuma 

Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek (például gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) véleményét is szem előtt tartva .

Az Oktatási Hivatal honlapján január 1. és 15. között ki kell tölteni az erre vonatkozó űrlapot, ott kell megadni a szülői indoklást is. A kitöltés után az űrlapot ki kell nyomtatni, és aláírva a dokumentumok fénymásolatával együtt postára adni. 2021-től lehetőség lesz az elektronikus benyújtásra is az ügyfélkapun keresztül. 

Fodor Tímea elmondta, hogy érdemes minden olyan dokumentumot csatolni, ami a gyermek további egy év óvodai nevelését alátámaszthatja.

• Szakorvostól vagy háziorvostól. A szakorvosi papír jóval erősebb (pl. gyermekneurológia, vagy más szakorvos).
• A pedagógiai szakszolgálattól, ha a gyermek volt ott korábbi vizsgálaton.
• Az óvodapedagógustól. Az óvodából kikérhető a fejlődési napló másolata, de ez nem ad egyértelmű jelzést a gyermek iskolaérettségéről, így még jobb, ha az óvodapedagógus írásos véleményt is ad.
• Logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától.
• Pszichológustól.
• Védőnőtől.
• Magán úton is lehet végeztetni iskolaérettségi vizsgálatot.

Azt tanácsolta, hogy érdemes csak másolatokat küldeni, mert az eredetire még szükségünk lehet a későbbiekben.

Ezen kívül hasznos és érdekes információkat hallottunk a fonológiai tudatosságról, és ezek beépítéséről a foglalkozásokba.

A fonológiai tudatosság alatt a szavak alkotóelemekre  – szótagokra és hangokra – való bontásának képességét értjük. Ebben az esetben kifejezetten a beszélt nyelvről van szó.

Azok a gyerekek, akiknek fonológiai tudatossága alacsony, nem tudják a szavakat elemekre bontani, és nem képesek kezelni az elemeket, szótagokat és hangokat. Ez az iskolakezdésnél problémákat okozhat, éppen ezért az Áthidaló Iskolaelőkészítő foglalkozásokon nagy hangsúly fektetünk a szavak hangokra, szótagokra bontására.

Az összefoglalót írta Lantos Zita TSMT terapeuta, komplex mozgásterápiás fejlesztő.

Somosi Melinda a szelektív mutizmusról tartott előadást. Több okból is nagyon örültem ennek, nagyon sokszor szembe jött velem ez a két szó az elmúlt időszakban, sőt, szeptembertől egy szelektív mutizmussal diagnosztizált kisfiú is jár az egyik terápiás csoportomba, így mondhatni testközelből tapasztalom azokat a dolgokat, amelyeket Melinda elmondott nekünk.

Melinda érintett szülőként hívta életre a Beszédmumus facebook oldalt, majd saját honlapját, webshopját, hogy hasonló gyermekeket nevelő családokon segítsen, meghívja őket egy együttgondolkodásra, együttműködésre, hisz hazánkban még mindig nagyon kevesen ismerik és tudják, mit is takar e két szó.

Hivatalosan a szelektív mutizmus egy kommunikációs zavar, amelyben az érintett személy csak egyes, maga által kiválasztott személlyel hajlandó beszélni és ez semmilyen más organikus problémával nem magyarázható. Ez az állapot gyakran jár együtt depresszióval, szorongással.

Melinda legteljesebb célja, hogy megismertesse a „nagyvilágot” a szelektív mutizmussal, ennek árnyoldalaival, nehézségeivel, előnyeivel.

Melinda előadásában rámutat egy négyes együttműködés fontosságára, az érintett család, pedagógus, pszichológus, gyermek között. Fontos, hogy soha semmit nem szabad erőltetni, kényszeríteni, de tagadni vagy elfedni sem. Mint mindenben itt is döntő szerepe van az időben való felismerésnek, szakmai segítségkérésnek. A segítségnyújtásnál is figyelembe kell venni a gyermek érdekeit, igényit, ütemét. Fontos a fokozatosság, a türelem, megértés, elfogadás. Mindig úgy kell tekinteni ezekre a gyerekekre, mintha maguk is beszélnének, kártyák, jelek segítségével lehet megkönnyíteni mindennapi életüket és mindenki életét, aki kapcsolatban van a gyermekkel.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a gyerekek nincsenek elmaradva beszélő kortársaiktól, hisz az információkat megértik és végre is hajtják. Elfogadó környezetben kiemelkedően teljesítenek.

Somosi Melinda úttörő munkája nagyon fontos kis hazánkban, hogy még többet megtudjunk erről a kórképről és közösen együtt dolgozva egy elfogadó és ösztönző környezetet teremtsünk ezeknek a gyermekeknek.

Az összefoglalót írta Wanderscheid Hajni TSMT és Alapozó terapeuta, óvodapedagógus, Homloklebeny és RGM tréner.

A szakmai napunkon az ABA terápiáról is hallhattunk Ujhelyi Illés Orsolya előadásában. Az ABA (Applied Behavior Analysis), azaz az Alkalmazott Viselkedéselemzés a természettudományok közé sorolandó. Egyetemi szintű oktatása van, és a BACB nemzetközi szervezet adja a képesítést.

Ahogyan a nevében is benne van az egyén viselkedése van a központban, erre fókuszálva segít az adott viselkedést javítani.A viselkedés nem csupán belső indíttatásból ered, hanem minden esetben hatással van rá a környezet, a viselkedés pedig az erre adott válasz.

A viselkedés alapfogalmai, amit akár a viselkedés ABC-jének is nevezhetünk, a következők:

• Előzmény (Antecedent)
• Viselkedés (Behavior)
• Következmény (Consequence)

A fenti példánál maradva a viselkedés előzménye itt az volt, hogy a gyermek nagyon szeretett volna valamit megkapni, amit nem lehetett, a viselkedés, maga a hiszti, kiabálás, az akarat kifejezése, a következmény pedig az, ahogyan a szülő erre a viselekedésre reagál.

A következmények fajtái

• Megerősítés (bármi, ami növeli a viselkedés jövőbeli előfordulásának valószínűségét)
• Büntetés (bármi, ami csökkenti a viselkedés jövőbeli előfordulásának valószínűségét)
• Törlés/Kioltás (egy előzőleg megerősített viselkedést nem erősítünk meg többé)

Tehát ha egy gyermek viselkedését szeretnénk megváltoztatni, akkor bizony az őt körülvevő dolgokon kell változtatnunk, nekünk!

Az ABA terápia során a terapeuta segít a viselkedés megfigyelésében, majd alkalmazható módszereket ad a szülő kezébe, ezáltal segít megtanítani a helyesnek ítélt viselkedést.

Az ABA terápiát alkalmazzák autista gyermekek esetében is, segítenek a világnak eligazodni, a megfelelő környezetet megteremtve a megfelelő választ megadni az adott viselkedésre, hogy minél jobban és könnyebben boldoguljon az egyén a környezetében.

Az Alapítvány honlapján bővebb információt kaphatunk.

Az összefoglalót írta Szűcsné Teperics Eszter fejlesztőpedagógus, komplex mozgásterápiás fejlesztő.