Okoskocka – interjú Dr. Kelemen Lajos pszichológussal

Az óvodás és kisiskolás szülők körében az utóbbi években elterjedt fogalom lett a „fejlesztő foglalkozás”. Sajnos a kifejezéshez olykor negatív képzettársítás párosul. Vannak, akik sajnálkozva gondolnak azokra a gyerekekre, akiket „fejleszteni” hordanak. Vagy azt gondolják, hogy hát, ezekkel a gyerekekkel valami biztosan nincs rendben, vagy azt, hogy a mai kornak áldozatul esve, mini iskolapadokban hallgatják a katedráról szónokló szigorú pedagógust, aki elveszi az idejüket a játéktól. Pedig a jól vezetett fejlesztő foglalkozások zöme játék, vidám, színes egy óra, amit a gyerek élményként él meg, és amiről sikerélménnyel távozik. Emellett a foglalkozások egy része nem is csak azoknak a gyerekeknek szól, akiknek valamivel nehézségük adódik, hanem abban is segít, hogy gördülékenyebb legyen az óvoda és az iskola közötti átmenet. A programok egy része olyan konkrét ismereteket ad át, amelyek elengedhetetlenek a sikeres iskolakezdéshez, másik részük pedig az iskolakezdéshez nélkülözhetetlen részképességek fejlesztésében, kibontakoztatásában segít.  Utóbbi csoportba tartozik az Okoskocka, melynek egyik kidolgozóját, Dr. Kelemen Lajos pszichológust kérdeztem a módszerről.

Kriszta: Mi is az Okoskocka?

Dr. Kelemen Lajos: Az Okoskocka egy fejlesztő kockajáték-család, játékos eszközrendszer és módszer, amit Török Ádámné Drubics Éva logopédussal és Varjúné Legát Katalin tanító-fejlesztőpedagógussal alkottunk meg. A legfrissebb kutatási eredmények alapján ez az eszköz az idegrendszer érési folyamatát és az adott értelmi funkciót együtt, összhangban fejleszti. Hatékonyabb, mint a feladatlapok, mivel a gyerekek szívesebben és gyakrabban foglalatoskodnak a fejlesztő eszközzel. A játék során a gyerekek aktívan részt vesznek az információk megszerzésében, motivációjuk erősebb és a figyelmük is kevésbé terelődik el.

Kriszta: Milyen szempontokat helyeztetek előtérbe az eszközcsalád megalkotásakor?

Dr. Kelemen Lajos: Az Okoskocka fejlesztő kockajáték-család megalkotása során azt szerettük volna elérni, hogy a gyerekek örömmel és játékként sajátíthassák el, illetve gyakorolhassák azokat a képességeket, amelyek az iskolai tanuláshoz, az olvasás-írás-számolás zavartalan megtanulásához elengedhetetlenül szükségesek. Ennek megfelelően dolgoztunk ki 7 képességterületre vonatkozóan 1-1 kockajáték-családot.

Kriszta: Miben egyedülálló az eszköz?

Dr. Kelemen Lajos: Átmenetet képez a kétdimenziós feladatlapok és a háromdimenziós, manipulatív tevékenységet jelentő eszközök között. Tulajdonképpen a kétdimenziós feladatlap helyett egy háromdimenziós játékot kap a kezébe a gyerek. A manipulációba ágyazott fejlesztés hatékonyabb eljárás, mint a feladatlapozás. Ennek oka, hogy az információk szervezésében a gyermekek aktívan részt vesznek, figyelmi funkcióik eredményesebbek és a motivációjuk is erősebb. Szívesebben és gyakrabban foglalatoskodnak a gyermekek fejlesztő eszközökkel, mint feladatlapokkal. Ugyanezt tapasztaltuk a kockajáték-család esetében is.

A gyerek játék közben tanul. És a legfontosabb, hogy megtanul játszva tanulni.

O. Fred Donaldson

Kriszta: Milyen korosztálynak ajánlott?

Dr. Kelemen Lajos: Az Okoskocka fejlesztő kockajáték-családot minden pedagógus, szülő használhatja 3-10 év közötti gyermekek képességeinek fejlesztésére. Diagnosztikus eszközként való alkalmazását 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzésen lehet elsajátítani. A program alapkoncepciója, hogy a hatékony tanulást nem akkor kell kiépíteni, amikor már az késő, hanem óvodáskortól szisztematikusan kell felépíteni azt a folyamatot, ahogyan a gyermek örömmel és játékosan elsajátítja.

Kriszta: Vagyis a módszer alkalmas a problémák korai kiszűrésére is?

Dr. Kelemen Lajos: Az Okoskocka fejlesztő kockajáték-család a játékon túl tehát kellő szakképesítés birtokában diagnosztikus és fejlesztő eszközként is szolgál. Ezen eszközök birtokában a szakmailag megfelelően felkészült szakember teljes képet alkothat a vizsgált gyermek képességeinek fejlettségéről, a fejlődés jellemzőiről, a fejlesztés mikéntjéről. Az eszköz magába foglalja a legtöbb tanulási zavar veszélyeztetettséget mérő eljárás (Sindelar, MSSST, DPT, Frostig, GMP, DIFER, stb.) elveit, illetve azon képességterületek mérését és fejlesztését célozza meg, amelyeket a fenti eljárások fontosnak vélnek. Ezen túlmenően a legújabb, főként a pszichológiai és fejlődésneurológiai kutatások eredményeit is figyelembe veszi, ami azt jelenti, hogy az idegrendszer érési folyamatait követi nyomon. Alkalmazása során fény derülhet arra is, hogy a gyermek milyen stratégiával, milyen úton-módon képes a feladatok teljesítésére, s ez utalhat az idegrendszer működésének sajátos jellemzőire.

Kriszta: Hogyan kell elképzelni egy foglalkozást?

A foglalkozások nagyon változatosak, s 10-15 perces váltással mindig új tevékenység, új játékos feladat jelenik meg. Főként az okoskocka eszközökkel dolgozunk, valamint mese-feldolgozás, torna, kísérlet, stb. tarkítja a foglalkozásokat. Mindegyik tevékenység kissé rendhagyó és specifikus, s a korábban már említett alapozó funkciók és a szövegértés fejlesztésére fókuszálnak. A gyerekek nagyon élvezik a foglalkozásokat, s annak ellenére, hogy sok dologgal foglalkozunk rövid időn belül, mégsem fáradnak el. Ennek oka a játékosság és az érdekes kihívások.

Kriszta: Mennyire elterjedt ez a módszer? Hol lehet vele találkozni?

A módszert mára az ország egész területén el lehet érni. A magán fejlesztők és fejlesztőházak mellett most már – főleg az utóbbi időszak pályázatainak köszönhetően – számos óvoda, iskola és pedagógiai szakszolgálat is alkalmazza.

Az Okoskocka termékekről és képzésekről a http://okoskocka.hu/ oldalon tájékozódhat.