Áthidaló Alapító, Oktató
Kapcsolat

Tervezett SzenzoMotoros Tréning – Hogyan segít a TSMT módszer az iskolába készülő gyerekeknek?

Létezik egy magyar mozgásterápiás módszer, mely hosszú évek óta gyerekek ezreinek segít. Egészen pici kortól alkalmazható speciális gyakorlatokkal érlelhető általa az idegrendszer. Erről kérdeztem Kattra Eszter TSMT terapeutát, a BHRG Alapítvány munkatársát.

Petra: Mesélnél egy kicsit arról, hogy mi is az a TSMT? Milyen életkorban alkalmazható? Milyen problémák esetén javasolt?

Eszter: A Tervezett SzenzoMotoros Tréning (röviden TSMT- I egyéni) egy olyan mozgásterápia, amely az anamnézis, a tünetek, és a vizsgálati eredmények tükrében, több, mint 1000 TSMT-I feladat közül állít össze egy személyre szabott tornasort 3 hónapos kortól egészen akár 12 éves korú eltérő/megkésett fejlődésű gyermekek számára.  Megalkotása a nemrégiben elhunyt Dr. Lakatos Katalin nevéhez kötődik. Az ontogenetikus fejlődésmenet végigjárásával a vizuális, taktilis, auditív, proprioceptív ingerek segítségével a gyerekekben a kéreg alatti területeteket megerősítjük vagy „újrahuzalozzuk”. A terápia szülők által otthon elvégezhető a terapeuta iránymutatásai alapján, így családterápiás vonzata is kiemelendő. A család a terapeutával (amennyiben nem merül fel probléma), 4 hetente találkozik, amikor kontroll/új torna átírására kerül sor.  A feladatsor a nagy- és finommozgások fejlesztése és a vesztibuláris ingerek során folyamatosan érleli, strukturálja az idegrendszert, így segítve az érési folyamatok beindítását, megsegítését.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy miután minden érzékszervünk (látjuk, halljuk, mondjuk, csináljuk, térben érzékeljük) intenzíven részt vesz a tornasor egészében, tehát több csatornán keresztül megy be az információ, ez a terápia segíti az érzékelés és észlelés érését is. Továbbá a térbeli tájékozódás, szerialitás és a dominancia (lateralitás) fejlesztésében is fontos szerepet játszik. A gyerekek koncentrálóképessége javul a tréningek alatt, figyelmük sokkal jobban irányítható.

A tréningeket végig kísérik a mondókák, énekek, amelyek hatására a ritmusérzék és a szinkronfunkciók javulnak, és ezek együttesen a kommunikációra és az anyanyelvi készségekre is pozitívan hatnak.

A feladatokat heti rendszerességgel szükséges végezni a terapeuta kérésének megfelelően, heti 3-7 alkalommal. Céljaink közé tartozik, hogy a gyermek teljes profiljában javuljon, tehát a motoros, pszichés, kognitív és szociális területek mindegyikén fejlődjön, funkcionáljon az adott életkorban elvárható szinten. A további célok közül kiemelném még a csecsemőkori reflexek integrálását is.  

A terápia precizitást és odafigyelést igényel a szülők részéről is a javulás érdekében, ugyanis végig kötött, meghatározott sorrendű feladatokból áll, a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezednek a tornasorok. Más terápiákkal szemben nagy előnyünk, hogy egy olyan gyermek részére is tudunk tréninget összeállítani, aki a vizsgálaton nem volt feladathelyzetbe hozható. Az ő első tornasoruk általában olyan passzív feladatokból fog állni, amelyeknél opponálás (feladathelyzetből kilépés) esetén is kivitelezhető a tornáztatás. Náluk főleg a vesztibuláris ingerekkel serkentjük az idegrendszert az érésre, ami által az együttműködés kialakulását is segítjük.

Így tehát a TSMT- I egyéni terápiát olyan gyermekeknek ajánljuk, akik kevésbé vagy egyáltalán nem működnek együtt, viselkedés és figyelmi nehézségekkel/problémákkal küzdenek, súlyosabb mozgás-/értelem-/beszédbeli elmaradásban vannak, csoportéretlenek.

Amikor a felzárkóztatás után, a lemaradás mértéke csökken és csoportéretté válik a gyermek, minél hamarabbi csoportba illesztés a cél, amennyiben van erre lehetőség.

A TSMT IIcsoportos terápia azoknak a gyerekeknek javasolt, akik enyhén megkésett eltérést mutatnak a Longitudinális Komplex vizsgálaton és/vagy a terapeuta úgy ítéli meg az egyéni fejlesztés során, hogy már csoportérett (azaz együttműködő, terhelhető, irányítható) gyermekről van szó.

Minden olyan gyermeknek ajánlom tehát, aki mozgásban kissé „ügyetlen”, egyensúly-zavarral küzd, hipoaktív/hiperaktív, szociálisan éretlen, önbizalomhiányos, valamely részképessége gyenge, magatartási, tanulási, beilleszkedési nehézségekkel/zavarokkal küzd, beszédhibás, szenzoros feldolgozási zavara vagy spektrumzavara van.

Az alapok megegyeznek a TSMT-I elveivel. A terápia során a gyermekek itt is egy komplex, ingerekkel teli mozgásos fejlesztést kapnak, a fokozódó terhelés elvét betartva. A heti 2×45 perces kislétszámú (3-8 fő), csoportos órák során a gyerekek helyzeteket oldanak meg különböző eszközökön (pl: pallón felmászás négykézláb a bordásfalra), ami alatt figyelniük, emlékezniük, gondolkodniuk, beszélniük (hiszen mindent mondunk, amit csinálunk), rajzolniuk is kell. A sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlen, hogy a gyerekek utánzása, figyelme (egyidejű többcsatornás figyelem), emlékezete, szinkronfunkciója, kontrollfunkciója megfelelő legyen, továbbá reflexprofilja integrálódjon. Amennyiben e területeken elmaradás van, sok nehézség és kudarc vár rá, amely nehezíteni fogja a mindennapjait. Tapasztalataim alapján a TSMT- II csoportos tréninget végzett gyerekek a változó mozgásélmények és tapasztalatszerzések során sokkal életrevalóbbak, hiszen a problémamegoldó készségük magas.

Petra: Az iskola előtt álló nagycsoportos gyermekeknek miben lehet segítségére ez a módszer?

Eszter: Ahhoz, hogy egy kisgyerek helyt álljon az iskolában nem elég, hogy a kognitív területeken teljesítsen jól. Szüksége van arra, hogy a mozgásos, szociális, és pszichés területeken egyaránt hozza a korához képest elvárt teljesítményeket a kudarcok elkerülése érdekében.

A nagycsoportos gyerekeknél tehát segíti a könnyebb helyzetfelismerést és fejleszti a problémamegoldó készségeket a változatos mozgás-élmények megtapasztalása során.  A kéreg alatti szabályozófunkciókat tovább érleli, segíti a közösségbe való illeszkedést, az irányíthatóságot, a mozgáskoordinációt, a figyelmet és az önkontrollt.

A csoportos TSMT-II egybekötve kognitív fejlesztéssel (90 perces) kiváló iskola előkészítő foglalkozást nyújthat, ahol célirányosan sort keríthetünk a fennálló hiányosságok pótlására. Az iskolaérettséghez szükséges részképességek és technikák alapozásában segítünk, koncentráltan az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz végzünk speciális feladatokat, amelyekkel fejlesztjük a szem-kéz koordinációt, a finommotorikát és a grafomotorikát, és egyéb fontos területeket is. Ez a komplex foglalkozás dislexia, diskalkulia prevenció hatással is bír.

A csecsemő agyát a világhoz és az emberekhez fűződő kapcsolata formálja. Az interakciók idegrendszeri aktivitást váltanak ki, és alakítják az idegpályákat. Ahogy a baba növekszik, a genetikai hajlam és a tapasztalások összjátékából születik meg a személyiség.

Ruby Wax

Petra: A szükséges felmérés után a szülő otthon tud tornázni gyermekével? Milyen eszközök kellenek ehhez?

Eszter: Az esetek nagy százalékában a szülők otthon tornáznak gyermekükkel a betanítás után, amennyiben a gyermek számára a vizsgálatot követően a terapeuta egyéni fejlesztést javasolt. Módszerünk elvét képezi az is, hogy a család együtt végezze el ezeket a feladatokat, lehetőség szerint mindkét szülővel közösen, minőségi időt eltöltve.

A TSMT-I főbb eszközei az alábbiak, amiket a terapeuta a tréning során egyénre szabottan tervez és kér a szülőktől: pléd, kétszemélyes függőágy, gördeszka, billenőlap, nagylabda, kisebb méretű gumilabda, trambulin, kiegészítő játékok (plüssök, számolópálcika, formák, korongok stb.), ugrálókötél, szék, fellépő, tojásfotel.

Néhány esetben a szülők kérésére (miután otthon nem tudják megoldani valamilyen okból kifolyólag a tornáztatást a helyszíni adottságok, családi nehézségek vagy a gyermekük viselkedése miatt) a terapeuta fejleszti a gyermeket heti rendszerességgel.

Petra: A jelenlegi helyzetben, a vírus idején hogyan lehet megoldani a gyermekek fejlesztését?

Eszter: Az egyéni terápiás gyermekek fejlesztését online folytattam tovább, a tapasztaltabb szülők szerencsére már a pálcika emberes rajzaimból is értették az új feladatokat, de az újabbaknak babán próbáltam bemutatni a helyes feladatkivitelezést és Skype-on keresztül egyeztettünk, látva és hallva is egymást.

A csoportos gyerekeim többsége szintén egyéni tornázásra tért át ideiglenesen.

Továbbá létrehoztam egy oldalt a Facebook-on Gyulaffy Kuckó néven, ahol igyekeztem videókkal, praktikus tanácsokkal és fejlesztő játékos ötletekkel segíteni a szülőket.

Petra: Mit javasolsz azoknak a szülőknek, akik most ugyan vizsgálatra nem tudják elvinni gyermekeiket, de szeretnék otthon fejleszteni a gyerkőcöt? Mit tudnak ilyenkor játszani, milyen játékokat érdemes beszerezni, amik fejlesztő hatásúak?

Eszter: Véleményem szerint, bár elcsépelten hangzik, mindennek az alapja a mozgás és a helyes táplálkozás. Nyilván azok a szülők, akik kertes házban élnek, több lehetőséggel bírnak a jelenlegi karantén helyzetben, de bármennyire is hihetetlenül hangzik, lakásban is kilehet alakítani kiváló kisebb pályákat mozgásos feladatok végzésére, ahol feléled a küzdés a gyermekekben és az életösztönök előbújnak azáltal, hogy leküzdik félelmeiket és megoldják a feladathelyzeteket. Nagyon sok terapeuta oszt meg ehhez segítségül videókat, ötleteket, amelyeket érdemes megnézni.

Ezen kívül minden kültéri tevékenység is fejlesztő hatású. Gondolok itt egy egyszerű fára mászásra, a biciklizésre, rollerezésre, hintázásra, csúszdázásra, homokozásra, labdás feladatokra, bukfencre, fogócskára, bújócskára, vagy akár a pocsolyákba ugrálásra. Hagyjuk, hogy gyermekeink saját bőrükön szerezzenek tapasztalatokat, ruhácskájuk piszkos legyen a nap végére.

Ugyanakkor kisebb korban fontosak a finommozgások is, amelynél a gyermek ujjaival és kezeivel kisebb mozgásokat hajt végre. Ilyen a gyurmázás, agyagozás, építő játékok sokasága, kirakós és összerakós játékok. Amikor a gyermek először kap ceruzát a kezébe, firkálni kezd, később színez, rajzol, másol, ír.

Ujjmozgást segítő és finommotorikát fejlesztő játékok: taktilis érzékeléses feladatok, csukott szemmel tapogatás, gyöngyfűzés, fonás, szövés, labdás játékok (gurít, dob), cipőfűzés, cipzár és gombhasználat, gyurmázás, agyagozás, homokozás, építő játékok, puzzle, csipesszel való játékok (szedjen fel vele apró tárgyakat és gyűjtse egy halmazba őket), papírtépés, papírnyírás, ragasztás, süteménynél formázás, sodrás, szaggatás, gyúrás.

Írásmozgást segítő játékok: firkálás, színezés, satírozás, rajzolás, festés, ráírás, másolás. (Különböző eszközök használata: vastag ceruza, vékony ceruza, zsírkréta, kréta – aszfalton rajzolás, tempera és vízfesték használata ujjal és ecsettel.)

Kérdése van?

Szeretettel várjuk bármilyen felmerülő kérdését

az Áthidalóról, Oktatóinkról, valamint gyermeke sikeres jövőjével kapcsolatban

Írjon nekünk
0
    0
    Kosár
    Az Ön kosara üresWebshop
      Szállítási mód választása