A zene szerepe a gyermekek fejlődésében

A zene az érzelmek kiváltásának egyik legősibb eszköze, amely minden korosztályra hatással van, legyen szó kisbabákról vagy idősebb emberekről szó. Minden gyermek muzikális, és ezzel már a magzat az anyaméhben találkozik, a szívverés ritmusa által. Ahogy a magzat fejlődik, a belső fül segítségével érzékeli a hangokat a környezetéből. Kutatások igazolják, hogy az újszülöttek emlékeznek az anyaméhen belül hallottakra. Ezért, ha egy sírós pici babát az anya a mellkasára tesz, hamar megnyugszik, mert a korábban hallott szívverés megnyugtatja őt. Ha egy kisgyermek zenei fejlődéséről beszélünk, akkor döntő jelentőségű a gyermek első életéve, amely az óvodás később pedig az iskoláskori zenei fejlődés előfeltételei. A sokrétűbb zenei hatások, különösképpen az éneklő környezet határozhatják meg, hogy a csecsemő fejlődése milyen ütemű és minőségű, s milyen lesz a kapcsolata a zenével. Az éneklés és a hangszeres játékok iránti kedv és motiváció az életkor előrehaladtával egyre erősödik és egy négy-öt hónapos gyermek láthatóan örül, ha énekelnek vagy hangszeren játszanak neki.

Sokan az éneklést, az ének órákat nem sorolják a fontos tantárgyak vagy foglalkozások közé, pedig igen nagy hatással van a különböző képességeinkre. A csecsemő már képes utánozni a környezetétől kapott akusztikai hangzásokat, benyomásokat, örömét leli ebben a tevékenységben. Ez döntően meghatározza a gőgicsélést, amely a hangzás-meghallás- ismétlés körforgásában zajlik le. A gyermek további fejlődésének üteme attól is függ, hogy milyen mértékben, minőségben beszélnek, énekelnek a csecsemő környezetében. A csecsemőkor vége felé, a gyermek, játékos sorozatok utánzására lesz képes és ezek a hangjátékok, mint funkciós játékok jelennek meg, amelyek által a gyermek tanul, a hallási képességeit fejleszti és folyamatosan új tapasztalatokat szerez. A gyermek utánzás révén, a zene segítségével sajátítja el az éneklés és később a beszéd alapelemeit. Az auditív emlékek állandóságot, biztonságot nyújtanak számukra. A zenének a gőgicsélés, dúdolás kialakulásában is nagy jelentősége van.

Egy gyermek, aki még nem tud beszélni, az, hogy mi történik körülötte a beszéd zeneiségéből érti meg. Még nem érti meg a nyelvet, de a hangból képes megérteni az örömöt, szeretetet vagy a haragot. Legfontosabb eszközei a beszéd szupraszegmentális elemei, mint a ritmus, hangszín, dinamika, dallam, forma. A kisgyermek életében a nyelvi képességek nagyon jelentősek, mert a nyelvi jelek fognak később az írott nyelvi zavarokra rámutatni. Ezek a jelek pedig a fonológiai feldolgozás a fonológiai tudatosság és a feldolgozó képesség, vagyis az olvasás tanulás készültségét mutatják.

Az éneklés az agy különböző területeit fejleszti, mint a halló, látó, motoros és beszédközpontot is, segíti az artikuláció fejlődését.

 A zene és a zenélés befolyásolja az értelem és érzelem agyi hálózatainak alakulását, a tervezés, gondolkodás agyi struktúrájának kapcsolatát, a mozgást tervező és elindító területeket.

A zenehallgatás – tanulás hatással van a kreativitásra, a motoros készségekre, az emlékezetre.

A zene jótékony hatását az oktatás és nevelés gyakorlatában, a gyógypedagógia területén is használják. A zene és a zeneterápiás módszerek nagy szerepet játszanak különösképpen a beszéd, – hang-, és magatartászavarok korrekciójában, logopédiában a dadogók, az afáziások, illetve a megkésett beszédfejlődésű egyének terápiájában.

A zene által egy meghitt légkör alakul ki, ami segíti a szorosabb kötődés kialakulását már egészen újszülöttkortól kezdve. A zene hatása következtében a gyerekek érzelmi intelligenciája magasabb lesz, empatikusabbakká válnak, fejlődik a kreativitásuk, együttműködőbbek lesznek közösségben.

„A zenével nem csak zenét tanulunk”, az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre, fegyelemre szoktat…egész embert mozgat, nemcsak egy – egy részét…és fejleszti a közösségi érzést.” (Kodály, 1956)

Játékötletek otthonra:

• Válasszatok ki egy gyerekdalt és énekeljétek el hümmögve, lalázva, csak magánhangzókkal! Játszhattok a hangerővel, ha felemelitek magasra a kezeteket, lehettek nagyon hangosak, ha leengedetik a kezeteket, akkor pedig elhalkultok.
• Vegyetek elő hangszereket! Számos lehetőséget rejtenek magunkban. Egy színes xilofonnal lehet színeket tanulni. Megütöm a kék színt, a gyermek is megüti és közben mondania kell egy kék színű dolgot!
• Auditív emlékezet fejlesztésére is kiváló lehet, ha 2-3 hangot leütök, a gyermeknek meg kell jegyeznie és utánoznia.
• Ha olyan hangszert találtok, amely be van számozva, akkor lehet játszani a számokkal is. Én tapsolok valamennyit a gyermek megszámolja mennyit tapsoltam. Ha nem ismeri még a számképeket, akkor csak annyiszor szólaltatja meg a hangszert, amennyit tapsoltam, ha ismeri a számképeket, akkor azt üsse le, amennyit számolt.

Nagycsoportosoknál, kisiskolásoknál a számszomszédokat is gyakorolhatjuk vele.

• Auditív differenciálás során két hangot megszólaltattok és a gyermeknek meg kell állapítani egyforma e vagy sem, amit hallott.
• A hangszerrrel egy gyermekdalt is kísérhettek ritmizálva miközben énekeltek.
• „Csak „öröm zenélni is lehet, amikor együtt játszottok a hangszereken.