Miért fontos gyermekünk életében a rajzolás?
Miért is fontos gyermekünk életében a rajzolás?…mert mint minden iskolaérettséghez szükséges készség (és részképesség), a rajzolás és finommotoros koordináció sem a nagycsoportban fejlődik ki egyik napról a másikra, hanem már sokkal hamarabb, évekkel előtte fejlődésnek indul. Érdemes odafigyelni rá, mert ha így teszünk akkor problémamentes lesz az iskolakezdés és örömteli a tanulás!
Fejlesztő foglalkozásokon gyakran tapasztalom, hogy a gyerekek nem tudnak, vagy nem szeretnek rajzolni. A gyermekrajzoknak, az óvodáskori rajzolásnak azonban egészen más funkciója van. A rajzolás az otthon is gyakorolható fejlesztő tevékenységek között az egyik leghatékonyabb, és leghasznosabb fejlesztő játék:
- Előkészíti az írástanulást: Miközben a gyermek rajzol, fejlődik a szem-kéz összehangolt munkája, erősödnek a csöppnyi gyermekkezek aprócska izmai, ízületei. Kialakul a domináns kéz használata, és egyre biztosabb lesz a gyermek ceruzafogása is. A hagyományos ceruzákkal való rajzolás sokszor megerőltető még a gyönge gyermekujjaknak…Ilyen esetben érdemes vastagabb ceruzát (pl postairon), vagy filctollat, esetleg könnyen sikló zsírkrétát adni a kicsik kezébe. A vízzel lemosható ( és ruhából is kimosható) vastag filctollaknak hála, akár még a tükörre is rajzolhatunk, ha éppen ahhoz van kedvünk! Ha pedig befejeztük a munkát, ablaktisztító folyadékkal, vagy egy nedves textildarabbal pár perc alatt eltávolítható minden (filc)tollvonás. Sőt! Akár mindenféle eszköz nélkül, csupán csak az ujjainkat használva is rajzolhatunk! Kipróbálhatjuk az ujjal való rajzolást festékkel a papírlapon, de rajzolhatunk mindenféle festék és papír nélkül is a párás ablaküvegre, vagy a puha homokba, vagy egy tálcára kiöntött lisztbe vagy búzadarába…
- Élményfeldolgozó és feszültségoldó hatással bír: A rajzolás abban is segít a gyermeki léleknek, hogy képes legyen feldolgozni a mindennapok történéseit. Pozitív és negatív élményeket egyaránt viszontláthatunk a gyermekünk rajzaiban.
- A gyermeki intelligencia fejlődésének egyik mérőeszköze: Az emberrajz , a gyermeki intelligencia fejlődésének a pszichológia mérőeszköze…Legkésőbb az iskolaérettségi vizsgálaton, képességfejlesztő játszóházak állapotfelmérésén biztosan találkozni fog a gyermekünk azzal a feladattal, hogy ” Rajzolj nekem egy embert!”
Amíg a verbalitás nem fejlődik ki, a gyerek rajzzal fejezi ki magát. És a rajzok nagyon beszédesek.
Rieger Tibor
Az első emberrajz, és a különböző életkorokban elkészített többi rajzos (ember)ábrázolás összehasonlításával jól nyomon követhető a gyermek értelmi fejlődésének alakulása. A rajzok kivitelezése, részletgazdagsága jelzi az értelmi fejlődés minőségét. Mindemellett mutatja a gyermek testséma-tudatosságának aktuális állapotát is. /Mennyire részletezi az egyes testrészeket? A fő részeken túl (fej, törzs, végtagok) rajzol -e apróbb részleteket is, mint pl a nyak, fül, 5 ujj, haj, stb? / Az iskola előtt álló, nagycsoportos óvodások emberrajzaiban már fellelhetőek az olyan apró részletek is, mint a szempilla, ruha, gombok, masnik, fülbevaló stb… A színválasztást érzelmeik szintén erősen befolyásolják. Körülbelül 7 éves kor után a gyermekek többségénél az emberek, tárgyak egy közös, általában egy vízszintes vonalon helyezkednek el. Szívesen rajzolják le a környezetükben fellelhető tárgyakat, amelyekhez érzelmi kapcsolat fűzi, vagy valamilyen szempontból fontos számukra.
A gyermekek számára a rajzolás spontán és egyben igen hasznos tevékenysége, amelynek fontos szerepe van az élményfeldolgozásban, a feszültség levezetésben, az írás(tanulás) előkészítésében.
Rajzolás közben a kéz izomzata, ízületei erősödnek, a szem-kéz koordinációja összehangoltabbá válik, biztosabbá válik a ceruzafogás. A különböző életkorokban készült emberrajz összehasonlításával mérhető a gyermekek értelmi fejlődése. A testséma tudatosság alakulása, a részletesség és a kidolgozottság mutatja, milyen szinten áll egy gyermek.
A kisgyermekek ábrázoló tevékenysége már nagyon korai szakaszban, másfél éves kor körül megjelenhet, de ez nem mondható még tudatosanak. A világ felfedezése közben rátalál a rajzeszközökre, amelyeket több érzékszervével is megtapasztal, marokra fogott ceruzával, krétával nyomot hagy a világban. Az első firkáknak nem az alkotás, hanem maga a mozgás öröme (funkcióöröm) az ösztönzője. A firkálás, a kusza vonalak alkotása örömmel tölti el, ezt nap-nap után gyakorolja, sokszor olyan helyen is, ahol nem szabadna…
A firka megelőzi a beszédet, ezért a személyiség első lenyomatának lehet tekinteni.
Az emberi alak rajzolásának fejlődésében a következő szakaszokat különböztetjük meg:
„Fejes-lábas” figura: Körülbelül 4 éves kor körül a gyermekrajzokon általában egy nagy kör látható, amit fejnek rajzolnak, ehhez pálcikaszerű vonalakkal kapcsolódnak a lábak és a karok. Az arcon megtalálhatóak a szemek, a száj, felfedezhető a haj, amely a fej körvonalára nem simul rá, hézag van közte. Ritkán ábrázolják a fület és az orrot. Mindig szembe nézetből rajzolnak.
Vonalséma: A gyermek a törzshöz a végtagokat egy-egy vonallal kapcsolja, a fej és törzs elkülönül. A végtagok vékonyak. Az arcon megjelenik a szemek és a száj mellett az orr, amit általában egy ponttal vagy körrel jeleznek.
Körvonalséma: A gyermekek a végtagokat − a fejhez és törzshöz hasonlóan − körvonallal jelenítik meg, az arc és a ruha részleteit is ábrázolják.
Kevertprofilos-séma: Ebben a rajzolási módban a gyermekek legtöbbször az orrot profilból, az arcot pedig szemből ábrázolják, tehát itt mindkét szem látszik. A téri forma síkban való ábrázolását még nem tudják megoldani, ami nehézséget okoz számukra.
Teljes profil: A fejet profilból rajzolják, de a test, a végtagok részben szemből láthatóak.
Jelenségszerű ábrázolás: Óvodáskorban, körülbelül 8 éves kor alatt nagyon ritka. A részletek ekkor már kidolgozottak, a ruha pontos visszaadására, élethű megjelenítésére is törekednek.
Ezek alapján alapján látni lehet, hogy a kisgyermek fejlődésében kitüntetett szerepe van a rajzolásnak vagy az ábrázolásnak, ezért a gyermek ez irányú első érdeklődését az első pillanattól kezdve a szülőknek segíteni kell.