Okoseszközök és beszédfejlődés

Kétség sem fér hozzá, hogy az okoseszközök a mindennapjaink részévé váltak. Ezeken tartjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel, barátainkkal, megtervezzük az útvonalakat, olvasunk, számolunk, írunk, információkat keresünk. Számos előnye mellett nem szabad megfeledkezni negatív hatásairól sem, főleg, ha gyermekekről van szó. Ma már minden családban több okoseszköz is elérhető számunkra. Ha akarunk leülünk a TV elé, ha akarunk a tableten játszunk, vagy csak görgetjük a telefonunkat. Ez nem csak a felnőttekre igaz, egyre több gyermek használ okoseszközöket, akár túlzó mennyiségben is.

Számos kutatás született az utóbbi években az okoseszközök gyermeki fejlődésre gyakorolt káros hatásairól, képernyőfüggőséről. A kutatások bizonyították, hogy a túlzott képernyőhasználat negatív hatással lehet a gyermekek étkezési szokásira, szociális kapcsolataira, figyelem-koncentrációjára, viselkedésére és nyelvi kifejezőkészségére is, valamint sok más területet is érinthet.

 De milyen negatív hatásai lehetnek a beszédfejlődésre?

Túl sok, Túl erős

A különféle okoseszközök csak úgy ontják magukból az erős auditív és vizuális ingereket. Szinte másodpercenként változik valami a képernyőn, amit a gyermekek fejlődő idegrendszerének nehéz befogadnia, feldolgoznia. A gyermekek hozzászoknak a rövid, többcsatornás tevékenységekhez, a hosszabb feladatok, egyirányú tevékenységek nehézséget okoznak számukra, figyelmük könnyen terelődik, rövid ideig koncentrálható. A készen kapott ingerekkel nem fejlődik a gyermekek úgynevezett belsővetítővászna, nem fejlődik a képzelőerő, szókincs. Az erős vizuális és auditív élményt nyújtó játékok és mesék mellett eltörpül a képeskönyv, építőkocka, kiskonyha stb. élvezeti értéke, a gyermeket már nem elégíti ki a hagyományos játék használata, nem okoz olyan örömet a főzőcskézés, babázás, mint a tablet nyomkodás. Mindemellett az erős külső képek sok esetben feldolgozatlanok maradnak, a gyermek nem érti, vagy félreérti, hogy mi történik a mesében. Ezek az információk felhalmozódhatnak és stresszhelyzetet, feszült lelki állapotot okozhatnak.

Pontatlan artikuláció

A beszédtanulás alapját a szülő utánzása adja, a gyermek figyeli a szülő ajakmozgását, szemét, mimikáját, így tudja megtanulni, és helyesen kiejteni a szavakat. Ez az utánzóképesség sérül, ha a gyermek figyelme állandóan valamilyen képernyőre irányul. A gyermekek mesenézés közben ugyan hallják a beszédet, de a helyes és/ vagy a magyar nyelv szabályainak megfelelő artikulációs mozgást nem. A legtöbb mesében a szereplők artikulációja nem pontos, vagy szinkronizált mesék esetében az idegen nyelv szájmozgását követi a mese szereplője. Emiatt a gyermek nem megfelelő mintát lát.

A csend hiánya

Az elmélyült játéktevékenységhez szükség van a viszonylagos csend megélésére, amikor a gyermek a saját játéktevékenységében el tud mélyedni, saját belső képi világában tud létezni. A folyamatos háttérzaj, a rádió, TV ebben a folyamatban gátolja a gyermekeket.

A beszéd optimális fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a gyermek meg tudja különböztetni a környezet zajait és a beszédhangokat. Ha a háttérben folyamatosan megy a TV, a gyermeknek sokkal nehezebb lesz ez a feladat, és lassabban fog fejlődni az említett készség.

Idegen nyelvű tartalmak

Ha a gyermek több nyelven hallja a meséket, az káros lehet a nyelv- és beszédfejlődésre, főleg, ha azokat magyarázat nélkül hallja. A mesében hallott nyelv szavai, közlései keveredhetnek az anyanyelvvel, a gyermek szókincsében megjelennek az idegen nyelvű szavak, kifejezések. A beszédelsajátítás meglassabbodhat, jellemzőek lehetnek a szókeresések, megakadások, grammatikai eltérések. (ezek a szempontok nem vonatkoznak a többnyelvű családokra)

Mit tehet a szülő?

Nagyon fontos a mértékletesség, tudatosság az okoseszközök használatát illetően. Szakemberként javasoljuk, hogy a gyermek kétéves kora előtt ne használjon ilyen eszközöket, és azt követően is csak felügyelettel nézzen mesét, nyomkodja a tabletet, lehetőleg rövid időtartamban. Ne hagyjuk egyedül a gyermeket a mesével, a közös mesenézés közben lehetőségünk van elmagyarázni a gyermeknek a látottakat, így csökken az esélye, hogy félreérti a látottakat és belső feszültség, szorongás alakul ki. Mindenképpen ellenőrizzük, hogy gyermekünk milyen tartalmakat néz, megfelelőek-e az életkorának, nem durva a tartalmuk stb. A gyermek által fogyasztott meséket lehetőleg az anyanyelvén hallgassa. Fontos, hogy ne menjen a háttérben folyamatosan a TV, rádió, a gyermeknek legyen lehetősége csendben játszani. Semmiképp se használjuk az okoseszközöket figyelemelterelésre, ne kössük mindennapi tevékenységekhez, pl.: étkezés, fürdés, utazás stb. Próbáljuk meg gyermekünk fejlődését szerepjátékokkal, meseolvasással, mondókázással, mozgásos játékokkal segíteni a digitális eszközök használata helyett.