Mit csinál a logopédus?
A logopédus olyan gyógypedagógus, akihez különböző beszéd-, nyelvi problémákkal fordulnak a szülők és kliensek. A logopédusok tevékenységköre igen szerteágazó, számos problémával fordulhatunk hozzájuk segítségért.
A köznevelésben logopédus végzi a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméves gyermekek szűrése a kifejező és értő beszéd fejlettségi szintjére, az öt éves gyermekek szűrése pedig főként az artikulációra és az írott nyelvi készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján a logopédus kezdeményezhet további logopédiai vizsgálatokat, valamint szükség szerint orvosi, pszichológiai stb. kivizsgálását. A gyermekek ellátását a köznevelési intézményekben, szakszolgálatokban vagy a magánellátás intézményeiben végezhetik a logopédusok. Életkortól függően sokféle probléma kezelésében tudnak segítséget nyújtani a logopédusok. Egészen kisgyermekkortól felnőtt korig végzik a különböző beszéd- és nyelvi kórképek ellátását. A logopédus gyakran dolgozik együtt a társszakmák szakembereivel is. A logopédia problémák gyakran igen összetettek, sokszor társulnak idegrendszeri éretlenséghez, hallási problémákhoz, ezért fontos, hogy ha a logopédus szükségesnek látja, a gyermek részesüljön a szükséges szakorvosi kivizsgálásokban.
Milyen problémákkal fordulhatunk logopédushoz?
- Nyelvi késés, megkésett beszédfejlődés. Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélhetünk, ha a két éves gyermeknek nincs még 50 szavas aktív szókincse, esetleg egyáltalán nem beszél. Ilyenkor mindenképpen fontos felkeresni logopédus szakembert, valamint megindítani a gyermek mozgásállapotára és hallására vonatkozó kivizsgálást is. A hozzám érkező gyermekek szüleinek ilyenkor javaslom még, a képernyőidő csökkentését, a meseolvasás mennyiségének növelését, a napi tevékenységek folyamatos narrálását pl.: Most megterítünk! Kirakjuk a villát, a kanalast… ; Most elmegyünk fürdeni! Megmossuk a füled, a hasad stb…
- Artikulációs zavar. Artikulációs zavarról akkor beszélhetünk, ha az öt éves gyermek beszédének tisztasága, kiejtése eltér a normáltól. Öt éves korig a gyermekek beszéde folyamatosan, spontán fejlődik, ha az artikulációs zavar öt éves kor után is fennáll, logopédushoz kell fordulni. A helytelen hangképzést több tényező okozhatja, sokszor más probléma tüneteként jelenik meg. Az artikulációs zavarok hátterében gyakran szervi problémák állnak, mint megnagyobbodott orrmandula, lenőtt nyelvfék, hallás probléma, fogazati rendellenesség stb… Ha az artikulációs zavar hátterében ilyen okot feltételezünk, fontos felkeresni a problémakörre szakosodott szakorvost. A logopédiai terápia is akkor lesz eredményes, ha a pöszeséget okozó rendellenességet előbb orvosolják. Hátterében húzódhat továbbá a beszédhangok elégtelen észlelése, ingerek-egymásután rendezésének zavar, idegrendszeri éretlenség, ügyetlen beszédszervi mozgások stb… A logopédiai vizsgálat eredménye alapján, a terápián részvevő gyermek komplex fejlesztésben részesül. Először kialakítjuk a hang kiejtéséhez szükséges motoros képességeket, majd gyakoroljuk a hang izolált ejtését. Ezt követi a hang hangkapcsolatokban történő rögzítése, majd a hang automatizálása. A terápia során a beszédészlelés fejlesztésére, hangok differenciálására is nagy hangsúlyt fektetünk. Az artikulációs zavarokról ebben a cikkben írtam bővebben.
- Dadogás és hadarás. Ebben az esetben a beszéd folyamatosság zavaráról beszélhetünk. Sok gyermeknél jelentkezik dadogás 3-4 éves korban, melyet élettani dadogásnak nevezünk. Ilyenkor a gyermek erős közlési vágya miatt mindent azonnal, és minél gyorsabban akar elmondani, de a szavak előhívása nem tudja lekövetni a tempót, ilyenkor megakad, a már kimondott szót, vagy annak egy részét megismétli. Ha ez az állapot 3-6 hónap múlva is fennáll, izomgörcsök jelennek meg, logopédus szakemberhez kell fordulni. Fontos megjegyezni, hogy a dadogás a legtöbb esetben összetett probléma, kezelését gyakran pszichológus és logopédus szakemberek együtt, egymás munkáját támogatva végzik.
- Diszlexia prevenció. Már óvodás korban észlelhetőek a diszlexia korai tünetei. Ekkor még csak diszlexia-veszélyeztetettségről beszélhetünk. Fontos, hogy a megfelelő diszlexia-prevenciós fejlesztéssel, a megelőzésre fektetve a hangsúlyt, minél előbb megkezdődhessen a korrekció. A részképesség zavarok korai felismerésével és a terápia megkezdésével jelentősen csökkenthető a diszlexia kialakulásának esélye. Ha a gyermek a következő területek közül többen is eltérést mutat, érdemes logopédus szakembert felkeresni vizsgálat céljából:
– nagymozgások nehezítettsége
– gyenge finommotoros teljesítmény
– térbeli tájékozódás területén nehézségei vannak
– testkép, testtudat kialakulatlan
– megkésett beszédfejlődés, majd elhúzódó, makacs artikulációs zavarok jellemzik
– auditív figyelem gyenge, a beszédhangzók megkülönböztetése bizonytalan
– figyelme könnyen terelődik, nehezen köti le magát
– kézdominancia még kialakulatlan
– gyenge vizuális percepció
– gyenge a ritmusérzéke
– sorrendiség területén nehézségek észlelhetőek
A diszlexia figyelemfelhívó jeleiről és a megelőzés lehetőségeiről ebben (https://www.athidalo.com/diszlexia-figyelemfelhivo-jelek-es-megelozes ) a cikkben írtam bővebben. Ebben (https://www.athidalo.com/az-olvasast-megalapozo-keszsegek ) a cikkben pedig az olvasást megalapozó készségekről olvashatnak.
- Nyelvlökéses nyelés. Leggyakrabban a fogszabályzás megkezdését követően érkeznek a logopédushoz ezzel a problémával a gyermekek vagy felnőttek. A nyelvlökéses nyelést csecsemő- és kisgyermekkorban élettaninak tekintjük, mert az anyamellről való táplálás másképpen nem lehetséges. Ez öt éves korra fokozatosan megszűnik, viszont ha a fogváltás megkezdődésekor is fenn áll, kóros állapotnak tekinthetjük. A nyelvlökéses nyelés során a nyelv helytelenül a fogakhoz támaszkodik, sokszor a két fogsor és az ajkak közé csúszik. A nyeléshez szükséges vákuum létrehozásához az arc, a nyak, súlyosabb esetben a vállöv izmai túlságosan megfeszülnek, míg más izomcsoportokat renyheség, alulműködés jellemez. Ezek együttes hatása harapási, fogazati, valamint gyakran beszédben megjelenő rendellenességeket okoz.
- Orrhangzós beszéd. Leggyakrabban veleszületett rendellenességek ( ajak- és szájpadhasadék) okozzák. A beszédhangok nazális színezete megváltozik, nem orrhangok orrhangzós színezetet kapnak, vagy az orrhangok válnak nem orrhangzóvá.
Felhasznált irodalom:
https://demoszthenesz.hu/beszedhibakrol/orrhangzos-beszed/
https://logopedusbudapest.blog.hu/2019/03/06/mit-csinal-a-logopedus-mi-a-feladata
