A mindent áthidaló program

A covid-helyzet egyre nagyobb kihívások elé állít minket a mindennapokban egyénként, munkavállalóként és családként egyaránt. Szűkülő mozgástér, emelkedő betegszámok és borús jóslatok társaságában várjuk az ünnepet. Bizonytalannak tűnik a jövő, s bármennyire törekszünk is arra, hogy a családunkban élő kisgyermekeket megkíméljük a stressztől és a rémképektől, nem óvhatjuk meg őket mindettől. De mi lesz, ha újra online oktatási rendszerbe kényszerülünk?

Gyereknek gyerek a barátja

Kevesen veszik észre, de amikor bármely társaságban- beleértve ebbe a döntéshozókat is- felmerül az online oktatás lehetősége, elsősorban a felnőttekért aggódunk. A szülőkért, akiknek számos más teendőjük mellett most még a pedagógus tevékenységi körét is fel kell vállalniuk. A tanárokért, akik nem megfelelő digitális eszközökkel, hiányos digitális írástudással és egységes iránymutatás nélkül próbálnak valamilyen módon teljesíteni.

Aggódunk a gyerek tanulmányi előmeneteléért és szorongunk, meddig lesz munkánk… De arra valahogy senki sem akar gondolni, hogy a gyerekeknek az iskolába járás nem csupán a tanulásért szükséges. Nekik KELL a kortárs közösség. A fizikai és mentális jóllétük is azon múlik, tudnak-e és jól tudnak-e közösségben létezni.

Fenntartható fejlődés?

Bár a vírus elleni védekezés minden módja indokolt, egy esetleges hosszabb-rövidebb ideig tartó intézményi bezárás beláthatatlan következményekkel járna még az átlagos, vagy átlagosnál jobb képességű gyerekekre nézve is. Az itt-ott segítségre szoruló kicsikről nem is beszélve.

Abban mindannyian egyetértünk, hogy a szülő nem pedagógus, a munkaidő pedig nem a gyerek távoktatásának koordinálására van kitalálva, de abban már kevésbé van konszenzus, hogy mi legyen azokkal a gyerekekkel, akik intézményen kívüli terápiás vagy egyéb segítséget igényelnek.

A fejlesztések alapja a szakértelem, a személyes, támogató figyelem és a rendszeresség. Ha ezek valamelyike tartósan nem áll fenn, nehezen borítékolható a siker és a fejlesztésre szoruló gyerekek néhány hónap alatt olyan jelentős hátrányba kerülhetnek, melyet talán egy életen át próbálnak majd behozni.

Egy problémákkal teli világban légy a megoldás!

Vis maior esetén: online fejlesztés

Mi, az Áthidaló Iskola Előkészítő Program szakemberei tudjuk, mennyire fontos a folyamatos kapcsolat köztünk és a gyerekek között, ezért bármit hozzon is a covid-helyzet, meg fogjuk találni a megoldást. Felkészülten tartunk majd online fejlesztő foglalkozásokat, a programban résztvevőket ellátjuk otthon megvalósítható ötletekkel és feladatokkal. Igyekszünk majd mindenben a szülők és a gyerekek segítségére lenni.

Fontos tudni azonban, hogy míg egyes terápiák nem igényelnek speciális eszközparkot, addig más eljárásokhoz különleges fejlesztőeszközök szükségesek. Ezek költsége néhány tízezertől a milliós tételig is terjedhet, ráadásul a tárgyak és programok üzemeltetése, az eredmények értelmezése és a tréningfolyamat, egyaránt szakértői tudást igényelnek. Egy motivált szülő sem képes otthon megvalósítani a fejlesztést, ha például CogniPlus, Tomatis vagy Neurofeedback tréningre van szükség. Egyszerűen nem ez a dolga.

Regresszió helyett progresszió

A megkezdett, majd félbehagyott, aztán újrakezdett fejlesztési folyamat nemcsak a kognitív állapotra van rossz hatással, hanem a gyerek érzelmi-mentális elutasítását is gyakran indukálja. Annak érdekében, hogy a tanulási folyamatot ne szakítsa meg törés, a szülőkkel karöltve a végsőkig kitartunk, mert ez a gyerekek valódi érdeke.